Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Close up of millions of rubles
Nyitókép: Coprid/Getty Images

Az EKB-n belül is vitáznak arról, lehet-e Ukrajnát orosz pénzzel segíteni

Az Európai Központi Bank elnöke nem támogatja az orosz vagyon segítségével történő hitelnyújtást Ukrajnának, a bankon belül ugyanakkor nincsen egyetértés a témában.

Európának „nem kellene félnie” attól, hogy a befagyasztott orosz vagyont használja fel Ukrajna harcának megsegítésére – mondta el a litván jegybank elnöke, Gediminas Šimkus a Politicónak.

Šimkus, aki egyben az EKB kormányzótanácsának is tagja, úgy véli: „az orosz agresszió” győzelme nagyobb mértékben ásná alá a bizalmat az euróban, mint amekkora megítélési károkat okozhat az orosz vagyon lefoglalása. A héten találkoznak Koppenhágában az EU-s vezetők, hogy egyebek között egyeztessenek a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló tervekről is.

A hitelnyújtási terv keretében a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartott 140 milliárd eurónyi orosz készpénzt az EU által közösen garantált, hozam nélküli kötvényekre cserélnék. Ebből a készpénzből utána Ukrajnának részletekben hitelt nyújtanának.

Az Orosz Központi Bank tulajdonában álló vagyon lefoglalását nemcsak az orosz kormányzat, hanem

az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde is ellenzi.

Lagarde úgy véli, a készpénz szuverén immunitást élvez, tehát lefoglalása elriasztana más országokat attól, hogy megtakarításaikat euróban tartsák. Ez keresztülhúzhatná azokat a terveket, hogy az euró egy valódi globális tartalékvaluta szerepét vegye fel – pedig az jótékony hatással lenne az európai kormányzatok és cégek számára is, olcsóbbá tenné számukra a befektetéseket.

Dmitrij Medvegyev, jelenleg Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese jogi eljárásokkal, és bíróságon kívüli eszközökkel is megfenyegette azokat, akik a befagyasztott orosz vagyon segítségével nyújtanának hitelt Ukrajnának. A Telegramon közzétett posztjában kiemelte: Oroszország „az idők végezetéig” üldözni fogja őket, beleértve a „brüsszeli eurodegeneráltakat” is.

Gediminas Šimkus, aki az EKB legmagasabb szintű döntéshozó testületének tagja, ezzel szemben azt mondja, helytelen kizárólag az euró nemzetközi szerepére fókuszálni. Amennyiben Ukrajna elvesztené a háborút, megugrana annak az esélye, hogy a konfliktus kiterjedne a szomszédos, EU-s országokra is. Ez sokkal jobban megrengetné a külföldi befektetők bizalmát az euróban, mint bármilyen terv az orosz készpénz felhasználására – állítja a litván jegybankár.

A hitelnyújtás ötletét Friedrich Merz német kancellár is támogatta. A Financial Times-ban megjelent véleménycikkében hozzáteszi ugyanakkor, hogy a hitel csak katonai célokat kellene, hogy finanszírozzon.

Ukrajna a három és fél éve tartó háború következtében egyre inkább rá van szorulva a külső pénzügyi segítségre, írja a Politico. Szeptemberben már formálisan is az IMF-hez fordult ebben az ügyben, az egyeztetések még folynak. A Nemzetközi Valutaalap becslése alapján Ukrajnának 2027 végéig 65 milliárd dolláros finanszírozási igénye lenne.

Az ukrán pénzügyminiszter, Szerhij Marcsenko a következő négy évre 150-170 milliárd dolláros külső finanszírozási igényt említett meg egy interjúban nemrég. Ennek csak kis részét fogja az IMF adni, teszi hozzá a Politico elemzése.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×