Infostart.hu
eur:
373.08
usd:
339.97
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Friedrich Merz német kancellár beszél a két Németország 1990-es újraegyesítésérõl megemlékezõ német egység napjának alkalmából tartott ünnepségen Saarbrückenben 2025. október 3-án.
Nyitókép: Christopher Neundorf

Friedrich Merz: a behatoló drónokat le kell lőni

Komoly fenyegetést jelent Németország biztonságára a drónincidensek növekvő száma a kancellár szerint. Az ARD közszolgálati televíziónak adott interjújában Friedrich Merz sürgette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, a közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban pedig támogatást ígért a gázai újjáépítéshez.

A kül- és belpolitikai kérdéseket egyaránt felölelő interjú nem sokkal azt követően hangzott el, hogy Németország október 3-án az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi hangulatra azonban rányomta bélyegét, hogy az öt hónappal ezelőtt hivatalba lépett, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíciós kormány támogatottsága minden korábbinál mélyebbre csökkent. Az Insa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az az ellenzék vezető ereje, a radikális jobboldali AfD párt jelenleg Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja a potenciális voksok 26 százalékával. A CDU/CSU és az SPD együttesen 38 százalékot szerezne, ami negatív rekordot jelent: a konzervatív pártszövetség támogatottsága 24, míg a szociáldemokratáké 14 százalékos.

Az ARD műsorvezetőjének, Caren Miosgának adott interjúban Merz – aki a kereszténydemokrata CDU elnöke is – mindenekelőtt a drónfenyegetésről beszélt. Szerinte az elmúlt időszakban megnövekedett incidensek komoly fenyegetést jelentenek országa számára. „Ez a fenyegetés azoktól származik, akik próbára akarnak tenni bennünket. Azt gyanítjuk, hogy Oroszország áll az incidensek mögött” – közölte a kancellár. Állást foglalt a drónvédelmi rendszerek gyors beszerzése mellett: „Vannak olyan technológiák a világon, amelyek lehetővé teszik az ilyen jellegű támadások elhárítását, és Németországnak szüksége van ezekre.” Merz kijelentette, hogy

szükség esetén le kell lőni a behatoló drónokat.

Közölte, hogy ezért elsősorban a rendőrség felelős, de bevonhatja a német hadsereget, a Bundeswehrt is.

A koalíciós partner szociáldemokratákkal és védelmi miniszterével, Boris Pistoriusszal ellentétben a kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Németországban újból a kötelező katonai szolgálat bevezetésére kellene helyezni a hangsúlyt. A sorkatonai szolgálatot 2011-ben törölte el az akkori Merkel-kormány, illetve védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg mindenekelőtt takarékossági okokra hivatkozva. A kötelező katonai szolgálat visszaállításával kapcsolatos vita azóta is tart, és különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kiéleződött. Ennek ellenére a Bundestag a közelmúltban Boris Pistorius és az SPD nyomására olyan határozatot fogadott el, amely változatlanul az önkéntességre helyezi a hangsúlyt.

A interjúban Friedrich Merz ezt közvetve megkérdőjelezte, és annak a nézetnek adott hangot, hogy ez hosszabb távon nem maradhat így. A kancellár, akárcsak pártja, a CDU azon a véleményen van, hogy a Bundeswehr személyi állományának jelentős hiánya önkéntesekkel nem pótolható.

Németországnak szüksége van a kötelező katonai szolgálatra

– jelentette ki.

A kancellár reményét fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök gázai béketerve sikeres lesz. Hangsúlyozta, hogy országa segítséget nyújt az övezet későbbi újjáépítéséhez, sót ebben vezető szerepet vállalna.

Egyidejűleg megerősítette azt a korábbi német kormányzati álláspontot is, hogy több európai országgal ellentétben Németország nem támogatja a kétállami megoldást. „Egy ilyen megoldás csakis egy folyamat záróakkordja lehet” – fogalmazott Merz, utalva arra, hogy kormánya ezzel kapcsolatban az izraeli álláspontot támogatja. „Az izraeli kormány ezt nyilvánvalóan nem akarja” – érvelt a kancellár.

Belpolitikai kérdésekkel foglalkozva megerősítette az általa szükségesnek tartott gazdasági, illetve szociális reformokat, ez utóbbiak keretében az állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld folyósításának szigorítását.

A portálok kiemelték, hogy a közösségi médiumok használatával kapcsolatban Merz elismerte: nem lesz egyszerű mindenekelőtt az Instagram és a TikTok használatát csak a 16. évet betöltők, illetve az idősebbek számára biztosítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy erős rokonszenvet érez azon országok iránt, amelyek ezt már végrehajtották.

A kancellár szorgalmazta a okostelefonok betiltását az általános iskolákban. „A gyerekeknek számolni, írni és olvasni kell megtanulniuk, nem pedig játszani mobiltelefonjukon” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×