Címke: dns (61 cikk)

Magyar tudósok elkészítették a gímszarvas genomtérképét, de mi köze ennek a mézhamisításhoz? Orosz László professzort kérdeztük.

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

Vége a jeti legendának? Amerikai tudósok DNS-vizsgálatnak vetettek alá a Himalájában talált hajszálakat és fogakat, amelyek egyesek szerint a rejtélyes hegyi lénytől származnak. Eredményeik arra utalnak, hogy nincs ok rettegni a szőrös emberszabású lénytől.

A húsételek majdnem 10 százalékában azonosította lovak DNS-ét egy kutatás, mely öt mexikói város piacain, hentesboltjaiban és utcai büféiben árult fogásokat vizsgált.

A most alkalmazott eljárás némileg különbözik a korábbi génmódosító megoldásoktól, de az alapja megmaradt.

Először módosították úgynevezett "bázis-szerkesztéssel" humán embriók DNS-ét kínai tudósok, hogy kiiktassanak egy örökletes betegséget.

Először végeztek génszerkesztést - a DNS, vagyis az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációját - emberi embriókon az Egyesült Államokban - jelentette be a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU).

Spanyol törvényszéki szakértők DNS mintát vettek a 20. század egyik legnagyobb szürrealista művésze, Salvador Dali földi maradványaiból egy apasági kereset miatt. Egy nő ugyanis bíróság előtt állította azt, hogy anyja viszonyt folytatott a festővel és meg akar győződni róla, hogy az ő lánya-e.

A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.

DNS-vizsgálattal megbizonyosodtak arról, hogy Kim Dzsong Namot ölték meg a malajziai repülőtéren.

Továbbra sem lehet biztosan tudni, kinek a fegyveréből származó lövedék ölte meg azt a rendőrt, aki egy bőnyi akcióban vesztette életét. A lövedékeken nem találtak DNS-nyomokat, így ez sem vitte közelebb a nyomozókat az ügy megoldásához.

A Föld utolsó gyapjas mamutjaiban olyannyira felhalmozódtak a genetikai eredetű betegségek, hogy ez is nagyban hozzájárulhatott a faj kipusztulásához - derül ki a Kaliforniai Egyetem kutatásából.

Magányosság, elvesztett szaglás vagy túl fényes szőr lehetett a kihalásuk oka.

Elpusztítottak 57 majmot Japánban, mert kiderült, hogy az őshonos japán makákó és az invazív fajnak tekintett rhesusmakákó kereszteződéséből születtek, és úgymond puszta létükkel fenyegetés jelentettek a szigetország ökoszisztémájára.

Az élet keletkezését kutató magyar tudósok fontos lépést tettek afelé, hogy modellezzék a több milliárd éve lejátszódó folyamatokat. „Feltételezéseink szerint az RNS-világ volt az első olyan lépés, amikor az anyag élő állapota létrejöhetett. Mára eljutott odáig a biokémia, hogy ez a folyamat valóban kísérletileg lejátszhatóvá vált” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Szilágyi András evolúcióbiológus, a magyar kutatócsoport tagja.

Az olasz rendőrség bejelentette hétfőn, hogy befejeződött a január 20-án éjjel Verona közelében egy magyar busszal történt baleset összes halálos áldozatának azonosítása a DNS-ük alapján.

Élve, egészséges tinédzserként találták meg Dél-Karolinában azt a 18 éves lányt, akit még csecsemőként loptak el egy jacksonville-i kórházból - írta a BBC.

A szagazonosításban és az agyhullámok vizsgálatában léphet előre a kriminalisztika a következő években – mondta Korinek László kriminológus az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

A daganatok keletkezésének és a kezelésekre kialakuló ellenállásnak új mechanizmusait tárták fel a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem fiatal kutatói. A részleteket Szüts Dávid, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a genomstabilitás kutatócsoport vezetője mondta el az InfoRádió Szigma- a holnap világa című új, tudományos magazinjában.

A honfoglalók etnogenezisét kutatják a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. A 16 Kárpát-medencei lelőhelyről származó 144 csontvázat és fogleletet vizsgálták a kutatók. A jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a honfoglalók anyai ági genetikai vonala heterogén – közölte Mende Balázs archeogenetikus. A kutatóval készült beszélgetést ma este 19 órától meghallgathatja az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinjában.