A müncheni biztonságpolitikai konferencia a világ legfontosabb független biztonságpolitikai fóruma, melyet minden év februárjában rendeznek meg a müncheni Hotel Bayerischer Hofban, ahol állam- és kormányfők, miniszterek, katonai vezetők és szakértők ütköztetik álláspontjaikat olyan témákban, kérdésekben, amelyeknek globális hatásai vannak. A múlt heti konferencián részt vett többek között Vang Ji kínai külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki a németországi esemény után Pozsonyba, majd Budapestre látogatott.

Demkó Attila az InfoRádióban elmondta: a konferencia legfontosabb üzenetét éppen Marco Rubio fogalmazta meg, aki egyértelművé tette, hogy nincs szakítás Európa és az Amerikai Egyesült Államok között. A szakértő kiemelte: az amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az USA erős Európát akar, és együtt akar dolgozni az EU legfőbb vezetőivel. Ugyanakkor Marco Rubio arra is kitért, hogy

ha egyes kérdésekben Európa nem akar együttműködni az Egyesült Államokkal, akkor Washington kész egyedül is megtenni a szükséges lépéseket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem programvezetője szerint Marco Rubio másabb, jóval lágyabb hangvételt ütött meg a müncheni találkozón, mint egy évvel korábban JD Vance amerikai alelnök, az üzenet tárgya azonban hasonló volt.

Az amerikai külügyminiszter Donald Trump és JD Vance korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan arra is utalt a németországi konferencián, hogy

Európának szembe kell néznie a legfőbb aktuális problémákkal, kihívásokkal, így például a migrációval,

és azt mondta, hogy az Európai Uniónak az Amerikai Egyesült Államokkal együtt kell egy jobb világot teremtenie.

Demkó Attila kiemelte, hogy tapssal fogadták a jelenlévők Marco Rubio beszédét, de ezzel együtt több európai vezető továbbra is bőven lát kifogásolnivalót az amerikai elnöki adminisztráció politikájában. A biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikai külügyminiszter müncheni felszólalását

bizonyos körökben úgy értelmezték, hogy „csak udvariasabban csomagolta be az amerikai kormányzat egyébként nagyon egyértelmű üzeneteit”.

Mint mondta, „helyben jó fogadtatása” volt Marco Rubio beszédének, de az EU vezetésében többen is vannak, akik az amerikai külügyminiszterrel ellentétben úgy látják, megszakadt a hatékony együttműködés a felek között, és az Egyesült Államok „nem változott meg”. Demkó Attila azt gondolja, „sokan a saját politikai világukat azonosítják Európával, ezért érzik ezt szakításnak”. Amerikai részről egyértelműen jobboldali, republikánus üzenetek hangoztak el Münchenben. A migráció kérdésében is nagyon kemény, határozott vélemény fogalmazódott meg, amit az NKE programvezetője szerint Európában „sokan nem akarnak elfogadni”, ezért azonnal szakításra gondolnak, de Marco Rubio nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog kivonulni a NATO-ból.

Ukrajna uniós csatlakozása is téma volt

A müncheni biztonságpolitikai konferencián is napirendre került az a kérdés, hogy Ukrajna mikor és milyen feltételekkel léphetne be az Európai Unióba. Ez a téma az EU-n belül is komoly vitákat váltott ki az utóbbi időben, és nemcsak Magyarország vagy Szlovákia ellenzi az ukránok csatlakozását, hanem más tagállamoknak is vannak bizonyos fenntartásai a gyorsított eljárással kapcsolatban. Demkó Attila nem tartja reálisnak, hogy az elmúlt időszakban hangoztatott tervek szerint 2027-ben vagy legkésőbb 2030-ban csatlakozhatna az unióhoz Ukrajna. Indokként azt említette meg, hogy Ukrajna és Európa sincs megfelelően felkészülve a bővítésre, illetve az orosz–ukrán háború jelenlegi állása sem ad bizakodásra okot ebben a kérdésben.

A müncheni beszédében egyébként Marco Rubio is arra utalt, hogy a nyugati civilizáció nem lehet erős egy gyenge Európával, mert

ha a nyugati világ egyik fele gyenge, akkor nem tud hatékonyan fellépni az egyre növekvő globális kihívásokkal szemben.

Erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt a biztonságpolitikai konferencián, vagyis érzékelhető volt az egyetértés. Demkó Attila szerint az lesz a jövő nagy kérdése, hogy követik-e tettek a szavakat, illetve jó ütemben hoznak-e döntéseket az EU vezetői

Az NKE programvezetője szerint nem az a fő kérdés, hogy Európa mennyi időt hagyhat magának védelmi képességeinek a megerősítésére, hanem az, hogy „mennyi az a minimum idő, ami ahhoz szükséges, hogy maximális erőfeszítés esetén az Európai Unió legalább hasonló képességekkel rendelkezhessen, mint az Egyesült Államok”. Komoly problémának nevezte, hogy egyes uniós tagállamokban sok területen nincsenek meg a megfelelő védelmi képességek, vagy nagyon minimális szinten vannak meg. Úgy véli, egy átfogó reform vagy program végigviteléhez legalább tíz évre lenne szükség, mert „hatalmas a rés a képességekben az Atlanti-óceán két oldala között”.

Európának most már le kell tennie valamit az asztalra

Felmerült, hogy a francia nukleáris fegyverzetet ki lehetne terjeszteni egész Európa védelmére, de Demkó Attila tájékoztatása szerint mindössze 300 töltete van Franciaországnak, ami jóval kisebb mennyiség az USA rendelkezésre álló kapacitásaihoz képest. A szakértő hozzátette: egy ilyen védőernyő létrehozása több évtizedes munkát venne igénybe, és nemcsak technikai feltételei vannak, hanem különböző jogi kritériumokat is szem előtt kellene tartani. Mint fogalmazott, az nem kérdés, hogy Európának el kell indulnia egy új úton, és fejlődnie, erősödni kell ezeken a területeken, de figyelmeztetett, hogy

ez nagyon sok anyagi befektetést és áldozatot igényel a kontinenstől, miközben több európai országban nem túl jó jelenleg a gazdasági helyzet.

Éppen ezért Demkó Attila szerint az EU-nak rövidtávon olyan célokat kell kitűznie, amelyek megvalósíthatók. Példaként megemlítette, hogy nemrég egy észtországi hadgyakorlaton kiderült, hogy a drónok elleni védelemben nem állnak jól az európai erők. A szakértő úgy véli, közös európai erőfeszítésre lenne szükség ezen a területen is. A Skyranger-projekt az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI) része, amelynek célja, hogy a következő években jelentősen megerősítse Európa légvédelmi képességeit. A programban részt vesz Magyarország is, és bár vannak hasznos elemei, Demkó Attila azt gondolja, ennél valószínűleg többet kell letenni az asztalra hosszabb távon.

Az NKE programvezetője szerint újra kell gondolni a logisztikai kérdéseket, valamint az úthálózatokkal kapcsolatos teendőket, hogy adott esetben miként lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban átvezényelni a katonai erőket Európa egyik feléből a másikba. Demkó Attila azt mondta,

„nagyon sok praktikus, megoldandó kérdés van, és természetesen többet is kell költeni a haderőfejlesztésre”.

A szakértő megjegyezte: fel kell tölteni azokat a hadseregeket, amelyekre 20-30 évig nem költöttek elég pénzt, ráadásul manapság él az a probléma is, hogy „nem divat csatlakozni” a katonasághoz, hosszú évtizedeken át „lasszóval kellett fogni az új katonákat”. Ahogy fogalmazott, „filozófiai váltásra is szükség van”, de szerinte ez viszonylag gyorsan megvalósítható. A legfontosabb teendők között a megfelelő műhold- és nukleáris képesség kialakítását, illetve a jobban integrált haderő felállítását említette meg.

(A nyitóképen: Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök találkozója a müncheni biztonságpolitikai konferencián 2026. február 13-án.)