Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Emberi embriókon végeztek génszerkesztést

Emberi embriókon végeztek génszerkesztést

Először végeztek génszerkesztést - a DNS, vagyis az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációját - emberi embriókon az Egyesült Államokban - jelentette be a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU).

A Technology Review című amerikai szaklap szerint az egyetem kutatói úttörő jelentőségű munkát végeztek, mind a vizsgálatukba bevont embriók számának, mind annak bizonyítása tekintetében, hogyan lehetséges biztonságos és hatékony módon kijavítani az öröklött betegségekért felelős hibás géneket.

A "szerkesztett" embriókat mindössze néhány napig hagyták fejlődni.

Az OHSU szóvivője, Eric Robinson szerint a tanulmány eredményeit egy tudományos folyóiratban fogják közölni hamarosan.

A kutatást vezető Shoukhrat Mitalipov szerint vizsgálatuk során a DNS-szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazták. A 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR segítségével a szakértők géneket iktathatnak ki, a sérülteket megfelelő DNS-részekkel pótolhatják vagy új génszekvenciákat illeszthetnek be.

A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy,

megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt. Néhány ország egy megállapodást is aláírt a gyakorlat tiltásáról.

Korábban már kínai kutatók is közzétettek hasonló tanulmányokat, vegyes eredményekkel.

Figyelmeztetés

Eddig ismeretlen mellékhatásokkal járhat egy korábbi kutatás szerint az egyre meghatározóbb génszerkesztési technika, a CRISPR/Cas-9 használata. Egy új tanulmány szerint a módszer alkalmazásával nem várt mutációk jelenhetnek meg.

Az amerikai tudományos akadémián (NAS) 2015 decemberében megrendezett nemzetközi találkozó résztvevői arra jutottak, hogy "felelőtlen" cselekedet lenne génszerkesztést végrehajtani emberi embriókon olyan gyógyászati célokból, mint például a genetikai betegségek kijavítása, mindaddig, amíg nem sikerül megoldani a módszert érintő biztonsági és hatékonysági kérdéseket.

Idén azonban a NAS és a National Academy of Medicine is úgy nyilatkozott, hogy a tudományos előrelépések nyomán az emberi embriókat érintő génszerkesztés immár olyan "reális lehetőség, amely komoly figyelmet érdemel".

Címlapról ajánljuk
Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Herendi Gábor: a Szenvedélyes nők jobban sikerült, mint a Futni mentem

Már mozikban Herendi Gábor új filmje, a Szenvedélyes nők - ami csakúgy mint előző filmje, a Futni mentem egy nagysikerű cseh film remake változata. A filmzene a tavaly tragikusan elhunyt Tompos Kátya szerzeményein alapszik – mondta az InfoRádióban a film rendezője. Herendi Gábor reméli, hogy az ismét állami támogatás nélkül készült új filmje sikeres lesz a magyar nézők között, ami további független alkotások lehetőségét is segítené.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

Véget ér a Fed szigorítása: új korszak jön a részvény- és devizapiacokon?

2025 októberében a Fed bejelentette, hogy decemberben leállítja a mennyiségi szigorítást. Ezzel véget ér az a két és fél évig tartó időszak, amelynek során az amerikai jegybank havonta több tízmilliárd dollárral csökkentette a mérlegét, hogy visszafogja a gazdaság túlfűtöttségét és letörje a 2022-ben kialakult inflációs hullámot. Ez új piaci környezetet teremthet a részvény-, kötvény- és devizapiacok számára. A fenti változások nyomán cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a hozamok különböző piaci környezetben a részvénypiacokon (S&P 500, Nasdaq), valamint a devizapiacon (dollárindex, EUR/HUF).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×