Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
A NASA James Webb-űrtávcsövének 2023. július 12-én közreadott felvétele a Ró Ophiuchi csillagbölcsőről a Földtől mintegy 390-500 fényév távolságra, a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. A James Webb-űrteleszkópot 2021. december 25-én indították útnak az Európai Űrügynökség, az ESA koroui űrközpontjából. Az eszköz 2022. július 12-én készítette el az első teljes értékű infravörös képeit, a színpompás felvételt az űrtávcső működése első évfordulójának alkalmából közölték. A kék terület (IC 4604) úgynevezett reflexiós köd, ahol a gáz- és porfelhők visszaverik a csillagok kék fényét. A sárgás terület (IC 4606) szintén reflexiós köd, amely a vörös szuperóriás csillag, az Antares fényét veri vissza. A sötét régiókat nagy anyagsűrűség jellemzi, ezért itt a legnagyobb a valószínűsége a csillagok formálódásának.
Nyitókép: MTI/Klaus Pon//images/site/articles/lead/2023/08/1691136944-RK4VOUrAR_md.jpg

A szupernóvák körüli porképződés folyamatát vizsgálták az SZTE kutatói

A csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták a James Webb-űrtávcső segítségével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutató

A csillagközi tér telis-tele van kisebb-nagyobb porszemcsékkel, amelyek jelenlegi tudásunk szerint kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kozmikus körforgásban. Jelenlegi ismereteink alapján magát a Földet is ilyen, kezdetben apró porszemcsék összeállása indította el a bolygóvá válás útján. Jelentősége és nagy mennyisége ellenére ugyanakkor a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott.

A nagytömegű csillagok fejlődését lezáró magösszeomlásos szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik, amire a robbanást követő években, évtizedekben észlelhető, intenzív infravörös sugárzás detektálása szolgálhat közvetlen bizonyítékként.

Az elmúlt bő egy évtizedben az SZTE Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktorandusz hallgatóját, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James Webb-űrtávcső első tudományos ciklusában történő mérési lehetőségekre.

A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepével kapcsolatos első, a Webb-űrtávcsőhöz köthető eredmények is, amelyeket

a szegedi kutatókat is tömörítő, nemzetközi csoport folyóiratcikkekben - köztük a rangos MNRAS folyóiratban - és konferenciákon ismertetett.

Kettő közeli - mintegy 25 millió fényévre lévő - "tűzijáték-galaxisnak" is nevezett NGC 6946-ban vizsgált szupernóva esetén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett.

A szakemberek egy másik közeli SN 1980K jelzésű szupernóvát is megfigyeltek, amely fejlődési szakaszából adódóan ígéretes jelöltként szolgál a fiatal szupernóvák és az idős maradványok közötti átmeneti szakasz vizsgálatára, valamint nagyszerű lehetőséget kínál a robbanás közvetlen környezetének a beható vizsgálatára is.

A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben. További bizakodásra ad okot, hogy

az első ciklus szegedi közreműködéssel elnyert programjaiból számos további adat várható még a következő hónapokban,

másrészt vannak további (főleg közeli galaxisokat felmérő) programok során született, szabadon elérhető mérések is. Emellett pedig a szegedi kutatók közreműködésével további két program támogatást kapott a Webb-űrtávcső következő, második mérési ciklusában, s ezek is segíthetnek majd közelebb kerülni a magösszeomlásos szupernóvák körüli porképződést övező kérdések megválaszolásához.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×