Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Chinese National Space Agency and Chinese Academy of Sciences

Furcsa objektum csapódott a Holdba, az amerikaiak Kínát gyanúsítják

A teleszkópok adatai azt mutatták, hogy a szerkezet a 2014-es kínai Csang-o-5-T1 misszióhoz tartozott és a rakétán egy azonosíthatatlan teher is volt.

Egy objektum becsapódását észlelték a Hold túlsó oldalán, aminek a kiváltó okát a mai napig találgatják a szakértők. Az egyik vizsgálat alapján az űrszemét egy kínai rakéta lehetett, amelyhez egy azonosítatlan objektum kapcsolódott – írja az IFLScience beszámolója alapján a 24.hu.

Mindez még 2022. március 4-én történt, amikor a WE0913A jelű tárgy jellegzetes, kettős krátert hagyott hátra. Eleinte úgy tűnt, az ember alkotta objektum a SpaceX egyik Falcon 9 rakétája volt, később azonban földi teleszkópok adatait elemezve kiderült, hogy

a szerkezet a 2014-es kínai Csang-o-5-T1 misszióhoz tartozhatott, igaz a kínaiak tagadják, hogy bármi közük is lett volna az ütközéshez.

A jelenséget vizsgáló amerikai kutatók szerint az objektum a küldetés Csang-cseng rakétájának egyik része lehetett és a rakétán egy azonosíthatatlan teher is volt.

Szakértők úgy vélik, mivel a Csang-cseng stabilan zuhant, valami kiegyensúlyozhatta a rakétafokozat két hajtóművét. Ezt a vélekedést támasztja alá az a tény is, hogy a becsapódás két, egymást átfedő krátert hozott létre: a keleti 18, a nyugati pedig 16 méter széles.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×