Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
321.81
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Unsplash.com

Jön az új aranyláz? A nemesfém másként is kialakulhatott, mint ahogy eddig gondolták

Egy amerikai tudós új magyarázatot talált a vasnál nehezebb elemek, mint például az arany keletkezésére.

A csillagászok évtizedek óta azon tanakodnak, hogy miként jöhettek létre a legnehezebb elemek, mint például az arany. Azt már kiderítették, hogy a világegyetem keletkezésekor – nem sokkal az Ősrobbanást követően –, mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, már megjelentek a legelső anyagok: a hidrogén, a hélium és talán még a lítium is. Aztán a felrobbanó csillagokból szétrepült a vas, ami beépült az újonnan létrejött égitestekbe. De hogy a vasnál nehezebb elemek, mint az arany miként jöhettek létre, arra mindeddig nem találtak konkrét bizonyítékot.

„Pedig ez egy eléggé alapvető kérdés az univerzum összetett anyagának eredete szempontjából” - mondta Anirudh Patel. A New York-i Columbia Egyetem fizika szakos doktorandusza pár napja publikált ezzel kapcsolatban egy új elméletet a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.

„Ez egy szórakoztató rejtvény, amelyet valójában még nem oldottunk meg”

- nyilatkozta a tudós a CNN, amerikai hírtelevízlónak.

Eddig a kutatók a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a nehéz elemek a neutroncsillagok ütközésekor keletkezhetnek. Az ilyen égitestek valószínűleg az életük végén felrobbanó óriáscsillagok magjából alakulhatnak ki. Jellemzőjük, hogy viszonylag kis méretűek, alig 20 kilométer az átmérőjük, viszont hihetetlenül sűrűek. A bennük lévő anyag annyira összetömörödött, hogy abból egy teáskanálnyi itt a Földön több milliárd tonnát nyomna.

Amikor két nehézsúlyú égitest összeütközik óriási gamma-sugárzás kíséretében létrejönnek a nehéz elemek. Csakhogy az első ilyen csillagkarambol sok milliárd évvel az Ősrobbanás után történt, viszont addigra már bizonyíthatóan volt arany a kozmoszban. Méghozzá a jelenlegi mennyiség jó egytizede. Azt azonban a csillagászok nem értették, hogy ez miként keletkezhetett.

Van a neutroncsillagoknak egy csoportja, a magnetárok, amiket rendkívül erős mágnesesség vesz körül. Csak hogy érzékeltethető legyen: ez az erőtér ezer kilométerről már halálos lenne az emberre, míg a Hold-Föld távolság felétől minden adatot letörölne egy bankkártyáról. Szerencsére a közelünkben nincsenek ilyenek.

Anirudh Patel ezeket vizsgálva új magyarázatot talált a nehéz elemek keletkezésére. Abból indult ki, hogy az ilyen égitestek felszínét egy vékony kéreg borítja, míg a belsejükben állandó mozgásban lévő, folyékony mag van. Ez folyamatosan feszültséget gerjeszt a kéregben, és ez ugyanolyan rengéseket okoz, mint a földmozgások. A csillagrengések gamma-sugárzást hoznak létre, és ezt már sikerült dokumentálni. Ám az is kiderült, hogy időnként – a földihez hasonlóan – rendkívül erősek ezek a rengések. A csillagászok azt feltételezik, hogy

ilyenkor bizonyos mennyiségű anyag lövell ki a magnetár kérgéből és szétszóródik a világegyetemben.

Anirudh Patel a heves csillagrengések gerjesztette gamma-sugárzásokat elemezve rájött, hogy azok nagyon hasonlóak ahhoz, mint ami a neutroncsillagok ütközésekor, vagyis az arany létrejöttekor is megfigyelhető. Szerinte a nehéz elemek a magnetárok intenzív csillagrengéseikor is létrejönnek, és a kéreg anyagának kilövellésekor szétszóródnak a kozmoszban. Úgy véli, az elméletét az is alátámasztja, hogy a magnetárok csillagrengéseire és az ezekből eredő hatalmas kilövellésekre már az ősrobbanást követő néhány millió évben találni bizonyítékokat. Ezzel magyarázható hogyan került arany a világűrbe jóval az első neutroncsillagok összeütközése előtt.

Az új elmélettel persze nem mindenki ért egyet. Dr. Eleonora Troja, a Római Egyetem docense, aki 2017-ben először számolt be a neutroncsillag-ütközések röntgensugárzásáról, úgy véli, hogy az eddig begyűjtött adatokból még nem lehet ilyen messzemenő következtetést levonni. Az olasz csillagász azt reméli, hogy a NASA 2027-ben induló Compton Spectrometer and Imager missziója (rövid nevén a COSI) eldöntheti a vitát. A nagy látószögű gamma-teleszkópot arra tervezték, hogy megfigyelje az óriás magnetárkitöréseket és azonosítsa a bennük keletkező elemeket. Ezzel Anidruh Patel is egyetért, és mint mondta, arra számít, hogy a teleszkóp segíthet a csillagászoknak a nehéz elemek más, lehetséges forrásainak kutatásában.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×