Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Jupiter (felül), a Hold (k) és a Vénusz (j) együttállása Salgótarján közeléből fotózva 2023. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Csoda az égen, egy hét múlva ér a csúcspontjára

Még egy szűk hónapig látható ilyen jól a Vénusz mint az elmúlt napokban, legközelebb majd 2028 tavaszán lesz részünk ilyen pompás esti láthatóságban.

Napnyugta után a nyugati égbolt felé pillantva egy fényesen ragyogó csillagszerű égitestet pillanthatunk meg: az Esthajnalcsillagot, azaz a Vénusz bolygót. A szerelem bolygója február 19-e körül, épp Valentin nap után éri el legnagyobb fényességét, ráadásul igen kedvező télvégi esti láthatósága miatt most egészen magasan tündököl az égen - írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló a közleményében.

Miért ilyen fényes most a Vénusz?

Belső bolygószomszédunk viszonylag közel van hozzánk, és sűrű, összefüggő, fehér felhőtakaró borítja, ezért ilyen fényes. Fényessége fázisától függően enyhén változik. A telivénusz teljes felületén visszaveri a fényt, viszont nagyon messze jár a Földtől, a vénuszsarló pedig csak egy keskeny sávban világít, viszont közel van a Földhöz. Negyed Vénusz esetén a legfényesebb: ilyenkor már elég közel van a Földhöz, de még elég sok látszik a megvilágított féltekéjéből.

Mi látható távcsővel a bolygón?

Február 19-én a 24 százalékos Vénusz 42 ívmásodperces átmérőjű lesz, ezzel aktuálisan a legnagyobb látszó korongméretű az összes bolygó között.

Már egy kézitávcsőben is könnyen megláthatnánk a kiterjedését és sarló alakját, ha fényessége nem vakítana el minket.

Honnan jött és meddig látszik?

A bolygó január 10-én volt félvénusz fázisban, fázisa azóta szép lassan fogy. Tél végén a meredeken hajló ekliptika miatt még egészen magasan látszik, de rohamosan kezd a Nap felé haladni. Március 1-én a 14 százalékos sarlója még magasan jár majd, de március első hetében az egyre vékonyabb vénuszsarló egyre közelebb kerül a Naphoz. Nagyjából március 11-éig látható jól szabad szemmel napnyugta után, aztán eltűnik az esti égről.

Legközelebb 2028 tavaszán lesz ilyen szép esti Vénusz láthatóságunk

használjuk tehát ki az alkalmat, és gyönyörködjünk a szerelem bolygójában - ajánlják a közleményükben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×