Címke: aszódi attila (48 cikk)

Nagyon felelőtlen, aki ilyen döntéseket hoz és ide engedte eszkalálódni az orosz-ukrán háborút, radioaktív veszély azonban nincs – mondta az InfoRádióban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a csernobili atomerőműt ért dróncsapás után.

Törékenynek érzi az ukrajnai háborúban érintett atomerőművek helyzetét a BME Természettudományi Karának dékánja, aki szerint növeli a kockázatot, hogy már az oroszországi kurszki atomerőmű is a frontvonal közelébe került.

Az utolsó ukrán dolgozót is elküldték az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműből, amelyet két éve foglaltak el. Az ukrán atomenergetikai vállalat szerint az oroszok nem tudják biztonságosan üzemeltetni a létesítményt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője az orosz elnökkel egyeztet.

A kahovkai gát tavalyi felrobbantása és az alacsony vízszint miatt nem lehet hozzáférni annyi hűtővízhez sem, ami csak az üzem egyetlen blokkjának üzemeltetéséhez lenne szükséges – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

Valóban vannak ember által előidézett földrengések – erősítette meg az InfoRádió által megkérdezett geológus szakértő. Harangi Szabolcs, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint azonban valószínűbb, hogy Békésben természetes okokból mozdult meg többször is a talaj.

A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt 99 földrengés pattant ki. Ebből vont le következtetéseket a Műegyetem TTK dékánja.

Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt.

A felrobbantott gát miatt veszélybe kerülhet a zaporizzsjai atomerőmű hűtése, de nukleáris veszélyhelyzet nem várható, mert a létesítménynek van egy saját víztározója – közölte Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

Az atomenergia használatának ellentétes európai megítéléséről, egy reaktor lehetséges újraindításáról, valamint Paks 1-ről és Paks 2-ről is beszélt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Április 15-én leáll az utolsó három atomerőmű is Németországban. A változó energiahelyzetről az InfoRádió a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanárát kérdezte.

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint Magyarországnak egy harmadik atomerőműre is szüksége lenne a stabil energiaellátáshoz.

A folyamatosan növekvő áramigény kielégítése és az ellátásbiztonság növelése miatt szükség lehet „Paks 3-ra” is, de az a Duna más szakaszán vagy a Tisza mellett épülhetne meg – mondta Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában. A nukleáris szakértő beszélt az atomerőművek németországi és franciaországi szélsőséges helyzetéről, Paks jövőjéről, a zaporizzsjai blokkok állapotáról és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség informális hatalmáról is.

Az atomerőműveket nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra újraindítani, és a fűtőanyag beszrezése sem egyszerű feladat – mondta a nukleáris szakértő.

Egy ilyen vízmoderálású reaktorokkal felszerelt erőműben nem tud lenni olyan baleset, mint Csernobilban volt 1986-ban – mondta az ostromlott zaporizzsjai erőműről Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában. A nukleáris szakemberi szerint azért jobb lenne leállítani a még működő két blokkot. Emellett beszélt a Paks 2 beruházás várható határidejéről, az energia-vészhelyzet lehetséges megoldásairól és arról is, hogy milyen színű az atomenergia.

Finnország visszalépett a Roszatom-szerződésből, így nem épül orosz atomerőmű a skandináv országban. A finn gazdasági miniszter azzal indokolta kormánya döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni egy finn atomerőmű megépítését, amelyik megsértette a nemzetközi jogot. Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanárát kérdeztük a hír kapcsán.

Bár több hírügynökség is arról írt az elmúlt napokban, hogy jelentősen megemelkedett a sugárzás Csernobilban, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója normálisnak találta a szintet. A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint ez mindenképpen megnyugtató információ.

Újra kell gondolni az energiamixeket, és csökkenteni kell az orosz gázimporttól való függőséget Európában, ebben a helyzetben pedig kulcsszerep jut az atomenergiának – mondta az InfoRádiónak a BME Természettudományi Karának dékánja, a paksi atomerőmű fenntartásáért felelős volt kormánybiztos.

Továbbra is ég a tűz a csernobili atomerőmű környékén, két négyzetkilométeres területen. A tüzet valószínűleg orosz tüzérségi lövések, illetve gyújtogatás okozta. Az ukrán tűzoltók eddig négy tüzet oltottak el, de még mindig vannak továbbiak a környező erdőkben.

Úgy tűnik, hogy mostanra megszűnt az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőmű legkomolyabb problémája, a villamosenergia-ellátás hiánya – mondta a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára.

A jódtabletták körül kialakult vitában is rendet rakott a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára.