Aszódi Attila közlése szerint az átszakadt gáttól folyásiránnyal szemben, nagyjából 120 kilométerre található zaporizzsjai atomerőmű. Az ezt hűtővízzel ellátó kahovkai víztározó vízszintje – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közlése alapján – óránként öt centiméterrel csökken, ami hosszú távon megnehezítheti az erőművi szivattyúk számára a vízhozzáférését. Sőt, adott esetben a tározóban olyan szintre is csökkenhet a vízszint, hogy az időszakosan komolyabb gondokat is okozhat az erőmű számára.
Aszódi Attila szerint a fentiek nyilván a biztonság szintjét csökkenti, ugyanakkor
van két mérséklő tényező is.
Az egyik, hogy az erőmű háromnegyed éve áll, vagyis sokkal kisebb a hűtővízigénye, mintha működne. A másik, hogy az erőmű közvetlen közelben található egy dedikált hűtőmedence, ami a Dnyeperen található hatalmas víztároló egyik részének leválasztásával lett évtizedekkel ezelőtt kialakítva, ahol viszont tartani tudják majd a vízszintet. A szakértő szerint az erőmű a következő hónapokban erre a 47 millió köbméteres medencére lesz szorulva.
Technikai adatok hiányában az viszont egyelőre nem ismert, hogy mennyi időre elegendő víz van a medencében az erőmű szükséges hűtéséhez, az viszont bizonyos, hogy nemcsak ez a hűtési módszer áll rendelkezésükre – folytatta az atomenergetikai szakértő, emlékeztetve, hogy a telephely szomszédságában található a Dnyeper folyó, ahonnan akár ideiglenes szivattyúkkal is képesek lehetnek vizet vételezni, de az atmoszféra, tehát a levegő felé is fognak tudni hűtést biztosítani.
Aszódi Attila tehát nem gondolná, hogy a hűtés ellehetetlenülne, de az bizonyos, hogy egy sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki az eddigieknél, ami a biztonság szintjét csökkentette, számos feladatot adva az erőmű üzemeltetőinek, valamint a nukleáris biztonsággal foglalkozó szervezeteknek is.
A gátszakadás/robbantás hatására a zaporizzsjai atomerőmű státusának a besorolása egyelőre nem változik. A dékán szerint a leglényegesebb most, hogy a nemzetközi közösség tisztán lásson, és értse, mi a helyzet a telephelyen. Ebből a szempontból nagyon kedvező, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség múlt szeptember óta állomásoztat nemzetközi szakértőket az ukrán atomerőműveknek a telephelyein, köztük Zaporizzsjában is.
Aszódi Attila a fentieken túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a gátszakadás miatti hirtelen jött árhullám komoly kockázatot jelent a környékbeli infrastruktúrák, illetve az esetlegesen ott állomásozó egységek biztonságára, hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy a mederben megemelkedik a vízszint, hanem a víz nagy területeket fog elárasztani.
