Az amerikai haderő összehangolt légitámadást hajtott végre Iránban, a perzsa állam urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök. Azt is közölte, hogy ha a jelenlegi iráni vezetés nem tudja újra naggyá tenni az országot, akkor ideje leváltani. Donald Trump ezzel arra próbálta bátorítani az ajatollah ellenzékét, hogy próbálja meg elmozdítani a hatalomból Irán legfőbb vallási, politikai vezetőjét.

Aszódi Attila nukleáris biztonsági szakértő az InfoRádióban elmondta: az amerikaiak alapvetően az iráni üzemanyaggyártó, -feldolgozó és -dúsító létesítményeket támadták. Stratégiai szempontból kulcsfontosságú volt az irániak számára a fordói, földalatti urándúsító, melynek megtámadására és megsemmisítésére nem volt alkalmas fegyvere Izraelnek, ezért lépett közbe az Egyesült Államok a 13 ezer kilogramm súlyú robbanótöltetet tartalmazó bunkerromboló bombáival. A híradások alapján a fordói nukleáris létesítmény több találatot is kapott, és a légifelvételek igazolják, hogy több ponton is megsérült, arról azonban nincs hivatalosan megerősített információ, hogy milyen mélyen hatoltak be a bombák és mekkora károkat okoztak.

A BME Természettudományi Karának dékánja hozzátette: Irán központi urándúsító létesítményét, a natanzi erőművet is támadás érte. Natanzban földfelszíni és földalatti urándúsító létesítmények egyaránt vannak. A hét végén az amerikaiak Iszfahánt is támadták, ahol valószínűleg az urán konverziós és az urán-dioxid gyártó létesítmények kaphattak találatokat, a hírek szerint a négy helyi kutatóreaktor ugyanakkor nem sérült meg.

Irán az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű, urándúsításra képes technológiát és infrastruktúrát halmozott fel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemrégiben kiadott jelentése szerint nagy mennyiségű 20 százalékos, illetve több mint 400 kilogrammnyi 60 százalékos dúsítású uránnal is rendelkezik már. Aszódi Attila kiemelte:

60 százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást.

A hétvégi légitámadások éppen azokat a létesítményeket érték, amelyek ehhez a programhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy az iráni dúsított uránkészletek sérülést szenvedtek-e. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: a híradások alapján az USA előre értesítette Iránt arról, hogy ez a támadás meg fog történni, ezért nem lehet kizárni, hogy az irániak még az offenzíva előtt elszállították a kész dúsított uránkészleteket az érintett létesítményekből máshová. Márpedig ha így történt, akkor csak a létesítmények szenvedtek sérüléseket a bombázásokban, de a károkról még nem sokat tudni.

Arról is szóltak a helyi tudósítások, hogy két helyszínt is célba vettek az amerikaiak a Perzsa-öböl partján fekvő Busehr városának közelében, ahol egy működő atomerőmű található. Aszódi Attila ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha működő atomerőművet érne támadás, akkor annak sokkal nagyobb lenne a radiológiai kockázata. A hírek szerint magát a busehri atomerőmű blokkot nem célozta az amerikai haderő, hanem a környéken lévő más létesítményeket támadta.

Sem iráni, sem amerikai oldalról és nemzetközi szervezetek részéről sem érkeztek olyan hírek, hogy a bombázások környékén bárhol mértek volna megnövekedett mennyiségben radioaktív anyagot a környezetben, így Aszódi Attila arra következtetett, hogy

a busehri atomerőmű nem volt célpontja a támadásoknak, ami egyébként katasztrófával fenyegetne.

A korábbi államtitkár, kormánybiztos szerint nem kell attól tartani, hogy bekövetkezzen a Közel-Keleten a csernobilihoz hasonló tragédia, de ha szisztematikus támadás érné a busehri atomerőművet, nagy mennyiségű radioaktív anyag kerülhetne ki a létesítményből.

„Mind az izraeliek, mind az amerikaiak tisztában vannak vele, milyen létesítmények vannak Busehrben. Nem látható arra utaló jel, hogy az atomerőműt vennék célba. Nyilván egy ilyen konfliktusban és ilyen felfokozott hangulatban nagyon odafigyelnek arra, hogy ne érjen támadás olyan létesítményt, amely aktív és nagy mennyiségű radioaktív anyagot tartalmaz” – magyarázta Aszódi Attila.

Ma este hat óra után Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, és részletesen elemzi a közel-keleti eseményeket.

(A nyitóképen: a Maxar Technologies 2025. június 14-i műholdfelvétele a fordói urándúsítóról a középnyugat-iráni Kom tartományban.)