Címke: üstökös (39 cikk)

Hat év után újra földközelbe kerül az űrszondák által is lefotózott "Hartley 2" üstökös. Az 1986-ban felfedezett kométáról és megfigyelésének lehetőségeiről kérdeztük Boldog Ádám csillagászt.

A közeli csillagrendszerben tett felfedezés segíthet megérteni, hogyan jelent meg a víz "nálunk", a Naprendszerben.

Február elején ér földközelbe a zöldes fényben derengő C/2022 E3 (ZTF) nevű üstökös, amely már most is észlelhető Magyarországról.

Tavaly fedezték fel azt a különleges égitestet, amely 50 ezer év után először lesz látható.

Egy tíz centiméter széles jeges törmelék jutott be a mezoszférába.

Különleges égi látványosságban lehet része annak, aki a következő hetekben felfedezi a Föld közelében elhaladó C/2017 K2 PanSTARRS üstököst, amelynek magja kétszer akkora, mint a Mount Everest.

A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és modellezték becsapódásuk hatásait.

A Bernardinelli–Bernstein-üstökös akár 96–160 kilométer széles is lehet.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által közreadott, a Nemzetközi Űrállomásról készített felvételen (lásd lejjebb) a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös a Föld felett halad el 2020. július 5-én.

Megérkezett a NEOWISE-üstökös, amelyet szabad szemmel is lehet látni – évek óta nem volt ilyen fényes üstökös a magyar égen.

Az üstökös vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető.

Az eddigi legjobb felvételt készítette az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja a Naprendszeren kívülről érkezett 2I/Borisov üstökösről, amely nagyon más, mint a korábban (elsőként) észlelt Naprendszeren kívüli üstökös volt.

Bemutatta a következő évekre tervezett missziós projektjeit a NASA. Az amerikai űrügynökség két projektet választott ki a 2020-as évekre, egy a Szaturnusz Titán nevű holdjához, a másik egy üstököshöz indulhat.

A Rosetta eredményein kívül meteoritokat és más különlegességeket is bemutatnak.

Először figyelt meg egy űrszonda hegyomlást egy üstökösön, és így a Naprendszer 5 milliárd éves, ősi anyagát őrző üstökösmag is láthatóvá vált – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Február 25-én a Földtől 51 millió kilométerre húz el a 2016 WF9 elnevezésű égitest, amelyet nem tudnak beazonosítani a csillagászok. Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádiónak elmondta, tudományos értelemben teljesen összemosódott az aszteroida és az üstökös fogalma, a most közelítő koromfekete, egy kilométer átmérőjű kődarab nagyon jó példa erre.

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.

Alig egy hónappal a Rosetta-misszió befejezése előtt nagyfelbontású kamerával sikerült fotókat készíteni a szondának a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae nevű leszállóegységéről, amellyel július végén szakította meg a kapcsolatot az űrszonda.