A Hubble az amerikai űrkutatási hivatal honlapja szerint október 12-én készítette az eddigi legélesebb képet, amelyen az üstökös magja körüli porkoncentráció látható. Az üstökös magja túl kicsi ahhoz, hogy az űrteleszkóp érzékelni tudja.

Az üstökös óránként 177 ezer kilométerrel száguld át a Naprendszerben. A Hubble a hétvégén mintegy 420 millió kilométer távolságból készített róla képeket. Ezeket hozták nyilvánosságra szerdán.

Hubble observed its FIRST confirmed interstellar comet — 2I/Borisov, which is blazing through our solar system at 110K mph!

Scientists expect it will drift for untold millions of years before skirting close to another star system. ?

More: https://t.co/LyNISULMlj pic.twitter.com/i6kUPwYl85

— NASA Goddard (@NASAGoddard) 2019. október 16.

A 2I/Borisov a második ismert csillagközi látogatója a Naprendszernek. Az Oumuamua nevű objektumot 2017-ben észlelték, a szivar alakú űrszikla 38 millió kilométerre haladt el a Naptól az előtt, hogy elhagyta a Naprendszert.

Az üstököst először egy krími amatőr csillagász, Gennagyij Boriszov fedezte fel augusztusban.

"Rejtély, hogy ez a kettő (csillagközi látogató) miért ilyen különböző"

- fogalmazott David Jewitt, a Kaliforniai Egyetem tudósa, a Hubble megfigyelőcsoportjának vezetője.

Másfelől "nagyon figyelemre méltó", hogy az üstökös felépítése hasonlónak tűnik a Naprendszer többi üstököséhez - mutatott rá Amaya Moro-Martin, a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézet kutatója.

Lengyel csillagászok földi teleszkópokkal szintén megfigyelték az üstököst, és a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint szerint az

vörösesnek tűnik, és a magja mintegy egy kilométer sugarú lehet.

A 2I/Borisov december 8-án közelíti meg a legjobban a Napot, és 2020 közepén éri el a Jupiter távolságát, majd ismét kilép a csillagközi térbe.

A Hubble 2020 januárjában folytatja az üstökös megfigyelését, és más teleszkópok is figyelemmel kísérik.

Mindeddig az összes katalogizált üstökös a Naprendszerből származott: vagy a Naprendszer peremén lévő Kuiper-övből vagy az Oort-felhő elnevezésű üstököszónából, amely egy fényévnyire van a Naptól.

A kutatók szerint a Borisov és az Oumuamua észlelése csak a kezdete a csillagközi térből érkező és a Naprendszeren rövid idő alatt áthaladó objektumok sorában. Egy tanulmány szerint ilyen látogatói bármikor ezerszámra vannak a Naprendszernek, csak ezek zömmel olyan halványak, hogy a mai teleszkópokkal nem lehet észlelni őket.