Nem azért érdekes ez az égitest, mert közel jön hozzánk, hanem azért, mert meglehetősen szokatlan pályán járja körül a Napot.

Emiatt a mozgás miatt pedig más természetűnek kellene lennie, mint amilyennek látjuk – vázolta a csillagász.

Kifejtette: ennek az égitestnek egy üstökösnek kellene lennie, vagyis gázokat és poranyagot kibocsátó sziklának kellene lennie. Ebből azonban nem jönnek ilyen gázok.

„Valamiért le van fagyva vagy a felszínén egy olyan réteg van, ami meggátolja, hogy a lejjebb lévő izzó anyagok kipárologjanak” - sorolta a feltételezéseket Sárneczky Krisztián.

„De azt várjuk, hogy ahogy közeledik a Naphoz és a Földhöz, esetleg megindul ez a kigázosodás”

– vázolta a tudományos várakozásokat a kutatóintézet munkatársa.

Még húsz évvel ezelőtt is úgy tanultuk az iskolában, hogy vannak az üstökösök – amelyek egy jól elkülönülő módon járnak a Nap körül –, és vannak a kisbolygók – amelyek egy másikfajta úton járnak a Nap körül. A kettő pedig nagyon élesen kettéválasztható volt – idézte fel a szakértő.

„Az utóbbi évek, évtizedek kutatásaiból azonban az derült ki, hogy itt teljesen összemosódik a választóvonal. Éppen ezért ma már a szakterminológia a Naprendszer apró égitestjeiről beszél. Teljesen elmosódtak ezek a területek” - közölte Sárneczky Krisztián.

A csillagász elmondta, hogy a most közelítő égitest nagyon sötét felszínű, egy kihunyt üstökösmag is lehetne. Ám számos olyan szintén sötét felszínű égitestet ismerünk, amelyek nem mutatnak semmiféle gázkibocsátást.

Sok olyan jelenség van, amit korábban nem tudtunk. Például ezek az égitestek tudnak színt vagy fényvisszaverőképességet váltani .

„Az a feltételezésünk, hogy a Nap ultraibolya sugárzásának hatására nem verik vissza a fényt ezek az égitestek."

"Eszerint az egyébként világos felszínén hosszú láncú szénhidrogének keletkeznek, ami olyan, mint az aszfalt vagy mint a szurok. Ez a hosszadalmas folyamat az égitesteket elsötétíti. Éppen ezért jár hiába üstökösszerű pályán ez az égitest, inkább soroljuk az aszteroidák közé. Azt feltételezzük ugyanis, hogy ha lett volna rajta valamilyen kigázosodása, akkor a kifújódó, világosabb színű jegek valamivel világosabban tartanák a felszínét” - indokolta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.