eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
António Guterres ENSZ-főtitkár beszél az ENSZ 29. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP29) Bakuban 2024. november 12-én. A nemzetközi tanácskozást november 11. és 22. között rendezik az azeri fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kovalenko

António Guterres: megoldható, hogy a zöld átállás igazságos és gyors legyen

Az éghajlatváltozás problémáját a gazdagok okozzák, és a szegények fizetik érte a legnagyobb árat - jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár Bakuban a világszervezet éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).

Abszurd dolog ragaszkodni a fosszilis tüzelőanyagokhoz. A tiszta energia forradalma itt van, és semmilyen csoport, vállalat vagy kormány nem tudja már feltartóztatni. Viszont arról gondoskodni lehet és kell is, hogy az átállás igazságos legyen, és elég gyors ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani - fejtette ki az ENSZ-főtitkár.

Guterres kiemelte: az átállásból minden országnak ki kell vennie a részét, de a világ 19 jelentős gazdaságát és az Európai Uniót és az Afrikai Uniót is tömörítő G20-csoportnak kell vállalnia a vezető szerepet, mert ennek a csoportnak a tagjai a legnagyobb károsanyag-kibocsátók, nekik vannak a legnagyobb kapacitásaik, és ők viselik a legnagyobb felelősséget.

A COP29-konferenciának le kell bontania a klímacélok megvalósításának finanszírozását eddig gátló falakat, a fejlődő országok nem távozhatnak üres kézzel Bakuból, most már muszáj megállapodni - hangoztatta a főtitkár, leszögezve, hogy ha a világ nem fizet, annak az emberiség fogja megfizetni az árát.

Guterres felszólalásában hangsúlyozta, hogy nincs több vesztegetni való idő, immár a végső visszaszámolás idejében vagyunk, és az idő nem nekünk dolgozik.

A hétfőn megnyílt kéthetes konferenciának otthont adó Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev felszólalásában kijelentette: a politikai kultúra és a tudás hiányát mutatja, ha Azerbajdzsánra valaki "petrolállamként" hivatkozik. Aliyev szerint országa részesedése a globális olajkitermelésben ma már csak 0,7 százalék, a földgázkitermelésben pedig 0,9 százalék, károsanyag-kibocsátása pedig a globális emisszió mindössze 0,1 százaléka. Az államfő mindezt amiatt részletezte, mert elmondása szerint Azerbajdzsán - miután a COP29 házigazdájának kinevezték - összehangolt lejárató- és zsarolókampány céltáblája lett, és a "nyugati fake news-sajtó és az úgynevezett független civilszervezetek, egyes politikusokkal karöltve, szinte egymással versenyezve terjesztettek hamis információkat az országról".


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Élő: Magyarország–Törökország 0-2

Élő: Magyarország–Törökország 0-2

Az isztambuli 1-3 után a telt házas Puskás Arénában kíséreli meg a magyar labdarúgó-válogatott kiharcolni a bennmaradást a Nemzetek Ligája A-divíziójában a törökök ellen, története 1001. mérkőzésén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×