Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Nyitókép: Pixabay

Mintha a pokol kapuja nyílt volna meg Európában

Az idei június végén Európát sújtó rendkívüli hőhullám (Spanyolországban 46 Celsius, Olaszországban és Portugáliában 39–42 Celsius) főként az éghajlatváltozás térnyerésének egyik drámai tünete. A példátlan hőhullámmal szembesülve Dél-Európa legtöbb városának elöljárói fokozzák erőfeszítéseiket a legkiszolgáltatottabbak védelme érdekében.

Dél-Európa klímamenedékeket épít a június végi pokoli hőség miatt. Madridban a hétvégén csaknem 40 Celsius-fokot mértek, miközben az andalúziai Granadában 46 fok volt, ami rekordnak számít Spanyolországban (az előző csúcsérték 1965 júniusában, Sevillában volt, 45,2 Celsius). A vizek hőmérséklete is rekordmagas: a Földközi-tenger hőmérséklete a Baleár-szigeteken meghaladta a 26 Celsius-fokot, ami a nemzeti meteorológiai ügynökség szerint „augusztus közepére jellemző” érték.

Olaszországban huszonegy városban volt fokozott készültség a rendkívüli hőség miatt vasárnap, köztük Milánóban, Nápolyban, Velencében, Firenzében és Rómában, ahol a mentőautók turisztikai látványosságok közelében állomásoztak. Az olasz kórházak sürgősségi osztályai 10 százalékos növekedést jelentettek a hőgutaesetek számában. Mario Guarino, az Olasz Sürgősségi Orvostani Társaság alelnöke az AFP hírügynökségnek arról beszélt, hogy „főleg azokban a városokban rendkívüli a helyzet, ahol nemcsak nagyon magas a hőmérséklet, hanem magasabb a páratartalom is”. A leginkább veszélyeztetettek az idősek, a rákos betegek, vagy a kiszáradástól, hőgutától és fáradtságtól szenvedő hajléktalanok – idézi szavait az Index.

Több nagyvárosban válságintézkedések léptek életbe: Velencében a 75 év felettiek számára ingyenessé tették a vezetett túrákat a légkondicionált múzeumokban és középületekben; Rómában a 70 év felettiek számára ingyenessé tették az úszómedencék használatát; Bolognában „klímamenedékeket” telepítettek, Anconában pedig páramentesítőket osztottak szét a rászorulóknak.

Portugáliában az ország déli felének több részén, köztük a fővárosban, Lisszabonban is vörös riasztás van érvényben hétfő estig. A bozóttüzek kockázata is a legmagasabb, akárcsak Szicíliában, ahol a tűzoltók szombaton tizenöt bozóttűzzel küzdöttek. Lisszabon utcáin, ahol vasárnap a 42 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet, különleges intézkedéseket léptettek életbe.

Franciaországban is egyre forróbb az idő. A Le Monde előrejelzése szerint a csúcshőmérséklet a következő napokban az ország kétharmadán eléri a 36 és 38 Celsius közötti értéket. Ez a hőhullám az ember okozta klímaváltozás jegyeit viseli magán – állítja a lap. Az országban mintegy 200 iskola részleges vagy teljes bezárásáról döntöttek, a kormányzati intézmények az árnyékos, védett helyeket megnyitották a lakosság előtt, folyamatosan ivóvizet biztosítanak a kánikulában.

Görögországban a hőhullám már június 25–27. között elérte tetőpontját, amikor számos területen 42–43  Celsius-fokot mértek, különösen drámai volt a helyzet Közép‑Makedóniában és Thesszáliában. Athénban a 39–40 fok körüli csúcsértékek éjszakai „trópusi” hőmérsékletekkel párosultak. Hatalmas erdőtüzek csaptak fel Chios szigetén és Athén környékén. Ezen a területen több mint ezer embert kellett evakuálni. Ezzel egy időben teljes közúti és parti útvonalakat zártak le (pl. Athén–Szounion-útvonal), miután a levegő hőmérséklete megközelítette a 40 Celsius-fokot.

A kánikula nem csupán hőmérsékleti rekordokat dönt – az emberi egészségre is közvetlen hatással van: Olaszországban 10 százalékkal nőtt a hőguta miatti sürgősségi esetek száma, különösen az idősek, krónikus betegek és fedél nélküli emberek körében. Spanyolországban már súlyos következmények is előfordultak:

június 21-ig 114, hő okozta haláleset történt Andalúziában.

„Az utóbbi években gyakoribbak és intenzívebbek lettek a hőhullámok a mediterrán térségben. A városokban a csúcsértékek elérhetik a 37 fokot vagy akár magasabbat is, ahol a városi hőszigethatás tovább növeli a hőmérsékletet” – közölte Emanuel Piervitali, az Olasz Környezetvédelmi és Kutatóintézet (ISPRA) kutatója. A tudósok szerint az ismétlődő hőhullámok a globális felmelegedés egyértelmű jelei, és ezek a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek lesznek.

Reisz András meteorológus múlt héten az Indexnek elmondta: a mostani helyzetben nem is maga a hőmérséklet az igazán meglepő, hanem az, hogy mindez ilyen extrém szárazsággal párosul. Mint mondta, június hagyományosan az év legcsapadékosabb hónapja, ezzel szemben idén a legszárazabbként vonulhat be a meteorológiai feljegyzésekbe.

Címlapról ajánljuk
Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok
Szász-Anhalt

Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok

Történelmi léptékű győzelmet jeleznek az első exit pollok az Alternatíva Németországért (AfD) számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson. Az ARD (Infratest dimap) felmérése 44,5, a ZDF (Forschungsgruppe Wahlen) kutatása pedig 44 százalékra teszi a párt támogatottságát. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindkét mérés szerint mindössze 18,5 százalékot szerzett.

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×