Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Drónokkal és robotokkal a klímaválság ellen

A One Alapítvány három éve indította el a Zöld Kód – kódolj a holnapért! című ötletpályázatát, és idén a klímaválság okozta agrárproblémákra várta a Z generáció ötleteit. A diákok egyedi, innovatív, jövőbe mutató digitális megoldásokkal rukkoltak ki, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a következő évtizedekben.

Szombaton rendezték a One Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! elnevezésű fenntarthatósági ötletpályázatának budapesti döntőjét. A 7-12. évfolyamos diákok a verseny keretében arra keresték a válaszokat, hogy miként kellene innovatívan megoldani a magyar mezőgazdaság klímaválság okozta legégetőbb problémáit.

A One Alapítvány ügyvezetője az InfoRádióban elmondta: az elmúlt három évben már hagyománnyá vált, hogy pályázatot írnak ki egy-egy témában. Ötletük abból az elgondolásból indult ki, hogy az iskolások sok minden más mellett nagyon fogékonyak a fenntarthatóságra és a digitális megoldásokra is. Ezt figyelembe véve az alapítvány évről évre arra ösztönzi a fiatalokat, hogy kreatív módon dolgozzák fel a fenntarthatósági törekvéseiket és találjanak ki olyan ötleteket, amelyek újak, formabontóak, akár az egész világon egyedülállóak. Flakstad Emőke bízik benne, hogy ezekkel a megoldásokkal „kicsit élhetőbb lesz majd a bolygó akár harminc év múlva is”.

Olyan ötleteket vártak a diákoktól, amelyeket később robotikakódolás segítségével lehet majd megvalósítani, továbbá különböző digitális megoldások születhetnek belőlük.

Idén az iskolásoknak olyan robotokat kellett megálmodniuk, amelyek segítenek a klímaválság okozta mezőgazdasági károk megelőzésében. Flakstad Emőke emlékeztetett, hogy az ENSZ-nek összesen tizenhét fenntarthatósági célja van, és az ötletpályázat kezdeményezői ezek közül szoktak választani évről évre témákat. A One Alapítvány ügyvezetője elmondta: az utóbbi időben meglehetősen ki van téve az időjárásnak a magyar mezőgazdaság, de az élet más területein is érzékeljük az éghajlatváltozás hatásait.

Flakstad Emőke szerint idén olyan témát találtak a gyerekeknek, ami „elsőre talán távolinak tűnhetett nekik”, hiszen nem feltétlenül vesznek részt mezőgazdasági munkákban. „Meg szerettük volna könnyíteni a dolgukat, ezért azt a kérdést tettük fel nekik, hogy kerül a taco az asztalukra vagy a tányérukra?” – tette hozzá. Mint fogalmazott, úgy érzik, az élelmezés, illetve az ebéd felől megközelítve már közelebb tudták hozni a témát a gyerekekhez. Azt a feladatot kapták, hogy különféle okos megoldásokkal segítsenek gazdálkodni egy házaspárnak a kukoricaföldjükön. Flakstad Emőke szerint rengeteg zseniális ötlet fogalmazódott meg, a diákok nagyon kreatívnak bizonyultak.

Mint mondta, nagyon sokan foglalkoztak a gombákkal, és egyesek azt a szlogent találták ki, hogy a jó gombák a termőföld szuperhősei. Az ezzel foglalkozó diákok különböző szenzorok segítségével mérték a talaj minőségét, megfigyelték a növényeken előforduló élősködőket, és arra találtak különféle megoldásokat, hogy mindezeket távolról hogyan lehet figyelni.

Mások robotok segítségével olyan hálószerkezetet alkottak meg, amellyel meg lehet védeni a termést a jégesőtől.

Szintén sokan hoztak éghajlat- és időjárás-figyelő szenzoros megoldásokat. Ilyen eszközök már léteznek a mezőgazdaságban, de Flakstad Emőke szerint a gyerekek nagyon kreatív módon IoT megoldásokkal (különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni) továbbfejlesztek bizonyos készülékeket.

A One Alapítvány ügyvezetője elmondta: ebben a korban semmi sem szab határt a kreativitásnak, ezért innovatív, ötletes és vicces megoldások egyaránt születtek. Úgy véli,

az ötleteket összegyűjtve és rendszerezve a későbbiekben nagyszerű és hatékony megoldások születhetnek a klímaválság elleni küzdelemben.

A diákok az elődöntőben videóban mutatták be elképzeléseiket, majd a döntő napján személyesen, egy egész napos műhelymunka során keltették életre ötleteiket: digitális eszközökkel és újrahasznosított anyagokból építettek prototípusokat. A fejlesztés során tapasztalt mentorok segítették munkájukat.

Repülő-öntöző robotok, dróntechnológiás időjárás-megfigyelő rendszer és napelemmel működtetett talajállapot-mérő megoldás is bekerült a döntős projektek közé, amelyeket informatikusokból, mérnökökből, fenntarthatósági, oktatástechnológiai és üzleti digitalizációs szakértőkből álló zsűri értékelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×