Infostart.hu
eur:
381.39
usd:
329.59
bux:
126020.08
2026. április 7. kedd Herman
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem rektora az Inforádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

A kormány az egyetemi modellváltás kapcsán is célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ száz legjobbja között, de Charaf Hassan a BME-t szeretné a világelitbe juttatni, sőt, azt sem tartja szerénytelen célnak, hogy Budapesten legyen az európai MIT.

A felsőoktatási intézmények rangsorai megfelelő támpontot adnak az értékeléshez. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: 960 intézményből a QS-rangsorban a BME a 246. helyen áll, de a cél a 100-ba jutás. Charaf Hassan hozzátette: a sok rangsorból az egyes intézmények mindig azt emelik ki, amelyik jobban fekszik számukra. A BME-n általában a brit QS rangsorban érdekeltek, mert jobban passzol a világukhoz, és objektívnek is tartják.

A mérőszámok között szerepel a publikációs teljesítmény, az innovációs teljesítmény, a munkáltatók visszajelzései, a külföldi hallgatók aránya a képzésben, illetve a külföldi professzorok személye.

„Mi a 960 intézményből a januári rangsorolás szerint a 246. helyen vagyunk, a cél – szerintem reális cél – az, hogy 100-on belülre kerüljünk. Kelet-Európában most a 12. helyen helyezkedünk el a QS rangsorban” – mondta. Megemlített még egy technológia mérnöki rangsort, az MTMI-t, amelyben a 230. helyen szerepel a BME. „Úgy érzem, most indult a lendületnövekedés, és abban bízom, hogy 2030-ra már előkelő helyen leszünk” – tette hozzá.

Nemrég, mintegy fél éve zajlott le egyébként az egyetem fenntartóváltása. Ez nem az alapítványi, hanem egy egyedi modell, amit a BME kezdeményezett a kormány felé, és amit elég rövid idő alatt jóváhagytak.

„A rektori pályázatomban szerepelt, hogy én egy kicsit távolodni szeretnék az államtól. Az államháztartás kötött pálya, rugalmatlan, sok kötöttséggel jár, míg a nálunk működő zártkörű részvénytársaság rugalmasságot jelent” – mondta Charaf Hassan, hozzátéve, hogy a Zrt. részvényeit részben a Mol birtokolja, ezzel a Mol lett a BME Fenntartó Zrt. tulajdonosa.

Több forrásból jelentős összegekhez jut most az egyetem.

„Van egy szerződésünk az állammal, ami az eredeti költségvetés többszöröséről szól. Ez teljesítményalapú: ha teljesítem a feltételeket, megkapom a pénzt, ha nem, akkor nem kapom meg. A kritériumok között szerepel, hogy hány hallgatót képzünk, milyen a lemorzsolódás, hány embert vittünk sikerre, milyen az ipari bevételünk, milyen a szabadalmi bevételünk, az innovációs teljesítményünk, a tudományos teljesítményünk, mennyi a minősített kutatók, oktatók száma, milyen a Phd hallgatók sikeressége, száma – sorolta a rektor.

Beszélt arról is, hogy a fenntartóváltás óta eltelt rövid időben 56 százalékkal lett több a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozóinak bére, ráadásul 1500 felett van az Erasmus programban résztvevő diákjaik, kutatóik száma. Ők azért utazhatnak, mert az intézmény nem az alapítványi modellben működik.

A BME népszerűségével kapcsolatban Charaf Hassan elmondta: a műszaki és gazdasági területeken a mesterképzésen a felvett hallgatók 25 százaléka a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemre került.

„A BME a műszaki képzés fellegvára az országban. Azt szoktam mondani, a nemzet műszaki egyeteme. Az MTMI területen természetesen vannak az élettani területek is. A BME-n azon közül csak a vegyészmérnök van, a biológia, az orvosi és egészségügyi területek, ezek nincsenek lefedve. Nálunk a műszaki, gazdasági és természettudományi területek szerepelnek nagy súlyban. Természetesen az informatika is itt van, hol oda soroljuk, hol mellé írjuk külön, de lényegében ezek a területek együtt járnak. Azt még nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a 2026-os felvételi eredménye, de ha megnézem a keresztféléves mesterképzéses jelentkezéseket, akkor látszik, hogy a felvett hallgatók 25 százaléka a BME-re kerül. A műszaki keresztféléves mester-nappali képzést, 76 százalék a BME-re ment. A kutatókat, fejlesztőket a műszaki területen a 75 százalékban a BME adja” – sorolta.

Az intézmény rektora elmondta azt is, hogy mesterszinten a multidiszciplináris szakokban egyre nagyobb a potenciál, ezért az utóbbi időben fókuszáltak olyan képzésekre, mint az űrmérnök, amelyre több mérnöki és gazdasági területről érkezhetnek a hallgatók, de ilyenként említette az egészségügyi mérnök, az orvosi fizika, vagy alapképzésben a mechatronika, mérnökfizikus szakokat. Az újonnan indultak közül kettőt emelt ki: az egyik a mesterséges intelligencia – aki jobban el akarja a tudását mélyíteni ezen a területen, mesterfokozatot szerezhet, ráadásul 11 intézménnyel közösen egy konzorciumban létesítették ezt a szakot az országban, több intézmény is indítja, a BME nappalin, angol nyelven –, és új szak a gazdasági informatikus is, amelyet korábban csak mesterszinten indítottak.

Charaf Hassan szerint nem kell temetni az informatikus szakmát. Bár annak a világnak vége van, hogy néhány hónap alatt informatikusi végzettséget lehessen szerezni, a megalapozott informatikatudással rendelkező emberekre még mindig szükség van.

„Még mindig sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, még mindig nem képzünk eleget, még többet tud felszívni a piac. Aki nálunk végez, nemcsak magyarországi cégnek dolgozhat, hanem a régióban vagy a világban mindenhol, mert ez a diploma, érték és tudás, amit nálunk kap a mérnök, az informatikus vagy a természettudományos területen végzett hallgató, nagyon keresett. Azt szoktam mondani, a BME-diploma útlevél mindenhova a világban” – fogalmazott a rektor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit jelent J. D. Vance alelnök budapesti látogatása az amerikai–magyar kapcsolatokra nézve?

Mit jelent J. D. Vance alelnök budapesti látogatása az amerikai–magyar kapcsolatokra nézve?

Budapestre érkezett J. D. Vance amerikai alelnök, aki még indulás előtt Amerikában a reptéren azt mondta: „alig várom, hogy találkozzak jó barátunkkal, Viktorral!” . Csizmazia Gábor Amerika-szakértő szerint várhatóan folytatódnak a technológiai, gazdasági és energetikai együttműködésről szóló egyeztetések, és diplomáciai szempontból is jelentősnek mondható a látogatás. Az iráni helyzet érdemi változásáról is beszélt.

Oroszország ajándékba kapta az ukrajnai háború költségeit az iráni háború miatt – számok

Komoly gazdasági hasznot hoz Oroszországnak az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokkolása miatti olajár-emelkedés, az uráli típusú olaj már drágább, mint a Brent – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alalapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×