Angol nyelven mintegy 31 ezer hallgató tanult a 2023/2024-es tanévben, idén már csak 24,4 ezer. Német nyelven 4887 egyetemista tanult az elmúlt tanévben, egy évvel korábban még 6417. Spanyolul 1310 fő tanult a 2024/2025-ös tanévben, ezt megelőzően még 2193 fő. A francia nyelvet tanuló hallgatók száma pedig mindössze 787 fő volt legutóbb, míg az előző tanévben 1196 fő. De csökkent az olasz, a latin és az orosz nyelvet tanuló egyetemisták száma is – szúrta ki a Népszava.

A hazai egyetemekre 328,5 ezer hallgató járt a 2024/2025-ös tanévben, a KSH által felsorolt idegen nyelveken pedig összesen 51,9 ezer hallgató tanult, arányuk mindössze 15,8 százalék. Ám a nyelveket tanuló egyetemisták valódi száma ennél is alacsonyabb lehet, a statisztikákban ugyanis egy tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul – jegyzi meg a lap. De ennek ellenére is jól megfigyelhető a csökkenő tendencia: tavaly 18,3 százalék, tíz éve pedig 20,3 százalék volt az egy vagy több idegen nyelvet tanuló egyetemisták aránya a felsőoktatásban résztvevő összes hallgató számához viszonyítva.

Ezzel együtt nemcsak a nyelvtanulók, hanem a nyelvvizsgázók száma is csökkent: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2024-ben 58,9 ezren vágtak neki a nyelvvizsgának, míg 2023-ban 66,3 ezren, 2022-ben pedig 83,1 ezren. A nyelvvizsgázók száma főként a 20–24 éves egyetemista korosztály körében esett vissza: 2022-ben még 20,7 ezren nyelvvizsgáztak ebben a korosztályban, 2024-ben már csak 10,1 ezren. Továbbá 2022–2024 között ugyancsak kevesebb mint felére (5712 főről 2376 főre) csökkent a vizsgázók száma a 25–29 éves korosztályban is. A lap szerint ennek főként ahhoz van köze, hogy a kormány 2022-ben eltörölte a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.