A most kialakulóban lévő aszály hasonló a 2022-es aszályos helyzethez, ami igen súlyosnak tekinthető. Mindez nem csak az elmúlt hetek csapadékhiányos időszaka miatt alakult ki, az elmúlt hónapokban lehullott mennyiség, illetve annak a hiánya is számottevő. A 2024-25-ös tél ugyanis az 1901 óta tartó mérések kezdetétől számítva a 12. legszárazabb volt a HungarMet mérései alapján, a szokásos csapadékmennyiségnek csupán 57 százaléka hullott le, vagyis a száraz időszak már télen elkezdődött. Hiába volt csapadékosabb a március, mert az április és a május ismét szárazabb volt az átlagosnál – sorolta az InfoRádióban Kis Anna, hozzátéve, hogy júniusban pedig eddig még nem is érkezett igazán jelentős eső.
A HungaroMet friss adatai szerint egyébként június kétharmadán már túl vagyunk, ám csupán országosan átlagosan 7 milliméter csapadék hullott eddig, szemben a "normál" 72 milliméterrel, és elnézve a következő 7-10 napra vonatkozó előrejelzéseket, komoly esély van rá, hogy ez a hónap lehet a legszárazabb június a mérések kezdete óta.
Az aszálynak leginkább kitett terület az Alföld, de az elmúlt 30 nap csapadékösszegét vizsgálva látszik, hogy jóformán a teljes országban csapadékhiány alakult ki. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint talán csak az ország legészakkeletibb részein van egy kis területnyi kivétel, ám ez elenyésző a teljes országot sújtó helyzethez képest.

A júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult, így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul, ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve – derül ki a tanulmányból.
Mint Kis Anna elmondta, az aszály természetes nyári velejárója Magyarország éghajlatának, ám a Pálfai-féle aszályindex 1971 és 2022 közötti időszakra vonatkozó elemzése azt mutatja, hogy egyértelműen a 2022-es volt a legsúlyosabb. A jövőre vetítve pedig az látszik, hogy csökkenni fog az aszálymentes évek száma, illetve akár többszörösére is növekedhet az aszályok súlyossága.

Ez a mezőgazdaságban terméskiesést vagy termésátlag-csökkenést jelent, ami előbb-utóbb az árakban is meg fog jelenni, ennek pedig már gazdasági vonatkozásai is lehetnek – hangsúlyozta az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.