Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épülete esti díszkivilágításban a belvárosi Egyetem téren 2017. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Három magyar egyetem is a világ legjobbjai között van

Ismét jól szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon, a legfrissebb adatok szerint három magyar intézmény is a világ egyetemeinek legjobb két százalékában van - mondta a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Hankó Balázs közölte: a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar egyetem szerepel a legjobb öt százalékban, míg három intézményt - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Debreceni Egyetem (DE) - a legjobb két százalékban jegyeznek.

A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paraméter vizsgálnak: az oktatási kiválóságot, a kutatási kiválóságot, az ipari bevételt, a nemzetközi teljesítményt és a reputációt - sorolta a miniszter, kiemelve: az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében komoly előrelépések történtek.

Hankó Balázs felidézte: öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány hallgatott az egyetemi szenátusokra, amelyek rugalmasabb, teljesítményorientált, autonómabb modellt szerettek volna - mondta, jelezve: az alapítványi modell eredményei ma már számos skálán mérhetőek.

A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetközi publikációk száma az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett, megduplázták az ipari bevételeket, jobb lett az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése, egyre több külföldi hallgató érkezik Magyarországra, a szabadalmak száma pedig meghétszereződött.

Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén "alul vannak pontozva" a magyar egyetemek, ami annak következménye, hogy a magyar egyetemeket "morális és jogi alapot nélkülözve" kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. "Én ezt Brüsszel-faktornak hívom" - jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta: Brüsszel lépésére válaszként a magyar kormány saját, jobb programokat hozott létre. A HU-rizont és a Pannonia program a nemzetközi kapcsolatok építését szolgálja - mondta.

"Brüsszel próbál minket bezárni, visszanyesni, de a magyar egyetemek mennek előre a ranglistákon" - fogalmazott Hankló Balázs.

A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy "bosszúhadjárat folyik" Brüsszelben a magyar egyetemekkel szemben, de az intézmények ebben az ellenszélben is jól teljesítenek.

Közölte: demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt, amely a legkiválóbb magyar kutatókat hívja haza, és kapcsolja össze a tehetségekkel.

Hankó Balázs kitért arra is, hogy a magyar egyetemeken valóban használható tudást kapnak hallgatók, mert a fenntartó alapítványokban olyan szakemberek vannak, akik a gyakorlati életből érkeznek. A magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít - fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: Brüsszel a magyar szenátusok döntésével szemben harcol, és ebben a Tisza Párt brüsszeli oldalon van, azaz "lábbal tiporja a magyar egyetemek autonómiáját". Ezzel szemben a kormány az egyetemek döntésének szeretne érvényt szerezni - húzta alá Hankó Balázs.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×