Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épülete esti díszkivilágításban a belvárosi Egyetem téren 2017. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Három magyar egyetem is a világ legjobbjai között van

Ismét jól szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon, a legfrissebb adatok szerint három magyar intézmény is a világ egyetemeinek legjobb két százalékában van - mondta a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Hankó Balázs közölte: a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar egyetem szerepel a legjobb öt százalékban, míg három intézményt - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Debreceni Egyetem (DE) - a legjobb két százalékban jegyeznek.

A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paraméter vizsgálnak: az oktatási kiválóságot, a kutatási kiválóságot, az ipari bevételt, a nemzetközi teljesítményt és a reputációt - sorolta a miniszter, kiemelve: az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében komoly előrelépések történtek.

Hankó Balázs felidézte: öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány hallgatott az egyetemi szenátusokra, amelyek rugalmasabb, teljesítményorientált, autonómabb modellt szerettek volna - mondta, jelezve: az alapítványi modell eredményei ma már számos skálán mérhetőek.

A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetközi publikációk száma az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett, megduplázták az ipari bevételeket, jobb lett az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése, egyre több külföldi hallgató érkezik Magyarországra, a szabadalmak száma pedig meghétszereződött.

Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén "alul vannak pontozva" a magyar egyetemek, ami annak következménye, hogy a magyar egyetemeket "morális és jogi alapot nélkülözve" kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. "Én ezt Brüsszel-faktornak hívom" - jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta: Brüsszel lépésére válaszként a magyar kormány saját, jobb programokat hozott létre. A HU-rizont és a Pannonia program a nemzetközi kapcsolatok építését szolgálja - mondta.

"Brüsszel próbál minket bezárni, visszanyesni, de a magyar egyetemek mennek előre a ranglistákon" - fogalmazott Hankló Balázs.

A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy "bosszúhadjárat folyik" Brüsszelben a magyar egyetemekkel szemben, de az intézmények ebben az ellenszélben is jól teljesítenek.

Közölte: demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt, amely a legkiválóbb magyar kutatókat hívja haza, és kapcsolja össze a tehetségekkel.

Hankó Balázs kitért arra is, hogy a magyar egyetemeken valóban használható tudást kapnak hallgatók, mert a fenntartó alapítványokban olyan szakemberek vannak, akik a gyakorlati életből érkeznek. A magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít - fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: Brüsszel a magyar szenátusok döntésével szemben harcol, és ebben a Tisza Párt brüsszeli oldalon van, azaz "lábbal tiporja a magyar egyetemek autonómiáját". Ezzel szemben a kormány az egyetemek döntésének szeretne érvényt szerezni - húzta alá Hankó Balázs.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×