Az év elején Donald Trump amerikai elnök arra kérte az iráni tüntetőket, hogy tartsanak ki, és vegyék a saját kezükbe az irányítást a perzsa államban, mert úton van a segítség. Február végén aztán az amerikai és az izraeli erők csapásokat mértek Iránra, és a héten bejelentett kéthetes tűszünetig nagyon feszült volt a helyzet a térségben.

Ugyanakkor

az izraeli-amerikai támadások sem tántorították el a teheráni vezetést attól, hogy március közepén újabb kivégzési hullámot indítsanak

– írja az Index.

A kegyetlen megtorlás két nappal a perzsa újév kezdete előtt indult, amikor kivégezték Kouroush Keyvanit, egy iráni-svéd kettős állampolgárt, mert állítólag Izrael javára kémkedett. Őt még tavaly nyáron tartóztatták le a 12 napos iráni–izraeli háború alatt, mert az iráni hatóságok szerint tiltott területekről készített fényképeket.

A következő napon három fiatalt végeztek ki a januári tömegtüntetéseken való részvételükért.

Ezek voltak az első kivégzések, amelyeket az iráni politikai vezetés a véres leverésben végződött országos tüntetésekkel kapcsolatban hajtott végre.

Később másokat is felakasztottak lázadás vádjával, amiért betiltott ellenzéki csoportok tagjaiként tiltakoztak a rezsim ellen.

A kivégzések a Szizdah Bedar napján, vagyis a perzsa újévi ünnepségek utolsó napján is folytatódtak, amikor egy 18 éves fiatalembert akasztottak fel, amiért az év elején az utcai zavargások egyik fő kezdeményezője volt.

Az Amnesty International Irán-szakértője, Raha Bahreini szerint

legalább két tucat ember vár a halálos ítélet végrehajtására, vagyis a következő időszakban is lehetnek még kivégzések Iránban.

A helyi siralomházakban pedig olyan embereket tartanak fogva, akiknek tényleges vagy vélt kapcsolataik vannak kurd pártokkal, a Népi Mudzsahedinnel vagy más ellenzéki csoportokkal.

Vannak olyanok is, akiket kínzással bírtak beismerő vallomásra, amelynek eredményeként kémkedéssel, korrupcióval, vagy más iráni jogi konstrukciókkal vádolnak, mint például a moharebeh (háború Isten ellen), vagy a baghi (lázadás az iszlám kormány ellen). Az Amnesty International már a háború februári kitörése előtt arra figyelmeztetett, hogy a januári zavargások alatt őrizetbe vettek közül legalább 30 emberre vár halálos ítélet.

A Deutsche Welle egyik, a témában írt cikke Afruz Maghzi iráni jogtudóst idézi, aki szerint veszélyes jelenség lett úrrá Iránban, ami szerint a teokratikus vezetés elkezdte használni az Iránnal szembeni külföldi retorikát, elsősorban ami Donald Trump amerikai elnökhöz és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz köthető, hogy ezzel is legitimálja a rezsim erőszakos fellépéseit. A jogtudós szerint a mostani háború egy újabb elemet is hozott, a kémkedést, melynek vádjával sok embert végeztek ki különösebb indoklás nélkül, köztük olyanokat, akiknek nem volt lehetőségük hozzáférni érzékeny információkhoz.

A jogvédő csoportok szerint Kína után Iránban végzik ki a legtöbb embert évente.

Az elmúlt hat hétben kivégzett 14 ember közül hattal azért végeztek, mert állítólag tagjai voltak egy betiltott ellenzéki csoportnak. Az iráni propaganda rendszerint használja a Népi Mudzshed Mozgalmat az iráni tiltakozások militarista szervezetének. Afruz Maghzi szerint a kivégzettek tanárok, diákok és hétköznapi emberek voltak, nem pedig fegyveres harcosok. Hozzátette: ezért kellene növelni a nyomást Teheránon és a nemzetközi tárgyalások folytatását egyértelműen a kivégzések leállításától kell függővé tenni.

A szakértő szerint az iráni rezsim szándékosan használja a halálbüntetést az emberek megfélemlítésére, különösen most, amikor a helyi lakosság a háború okozta pusztítástól is szenved.