Bakondi György a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, a jelenlegi rendszer az ország biztonsága mellett a magyar emberek mindennapjainak békességét, békéjét is szolgálja. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint nem lenne jó a magyaroknak, ha „egy brüsszeli adminisztrációs központból” mondanák meg, hogy kikkel kell együtt élniük vagy kiket kell eltartaniuk.

Ismertetése szerint Magyarországnak egy 30 ezer személy befogadására alkalmas menekülttábort kellett volna már létrehoznia, ahol a magyar hatóságoknak kellene elbírálniuk az oda telepített emberek menekültkérelmét. „Ha valami miatt nem adnák meg a kért menekültstátuszt, akkor az országnak kellene gondoskodnia a menekültek visszaszállításáról, azonban az esetek túlnyomó többségében nem lehet tudni honnan jöttek” – fogalmazott Bakondi György.

A főtanácsadó szerint ez egy bonyolult helyzet és emiatt a következő kormányzati ciklusban a belső biztonság kiemelt kérdés lesz, amelynek része a terrorizmus veszélye vagy a Nyugat-Európában tapasztalt illegális migráció okozta negatív következmények elkerülése is. Hangsúlyozta:

a kormány nem szeretné, ha no-go zónák jönnének létre az országban, és azt sem, ha be kellene jelenteni, hogy a nők és a gyerekek sötétedés utána nem mehetnek ki az utcára.

Bakondi György arról is beszélt, lehetséges, hogy a Tisza Párt a politikusainak a nyilatkozatai alapján nem bontaná le a határkerítést, csakhogy az „egy szükséges, de nem elégséges eszköz”. Azt gondolja, ha Magyarország eleget tenne a nyomásnak, és beengedné a bevándorlókat, hogy azok beadhassák menekültkérelmüket, akkor értelmét veszítené a kerítés és ugyanaz a helyzet állna elő, mint 2015-ben a Keleti pályaudvaron, Debrecenben vagy Bicskén.

A főtanácsadó szerint „a józanul gondolkodó magyar emberek nagy számát ez elrettenti, nem akarják ezt”. Hozzátette: amikor a kormány kikérte a magyarok véleményét ebben a témában, a válaszadók 87 százaléka válaszolta azt, hogy meg kell akadályozni ezt az „átözönlést, a magyar szuverenitás semmibe vételét, a belső biztonságunk fenyegetését”.

Bakondi György a világ más, migráció szempontjából kiemelt térségére is kitért. Ismertetése szerint Ukrajnából például csaknem másfél millióan érkeztek Magyarországra a háború kitörése óta és az onnan menekülőket az ország „kellő szeretettel és segítő szándékkal” fogadta.

Szólt arról ios, hogy míg Afrika számos területén a gyors népszaporulat miatt romló lakosságfenntartó képesség okán százezrek indultak útnak a jobb élet reményében, Pakisztán, Afganisztán és Irán térségében a háborúk miatt mozdultak meg néptömegek. Hozzátette:

ha az iráni háború folytatódik vagy eszkalálódik, akkor az országon belül vidékre migrált tömeg elindulhat Törökország felé, majd a balkáni migrációs útvonalon is megjelenhet százezres, akár milliós nagyságrendben.

A főtanácsadó közlése szerint a nemzetállamok készülnek arra, hogy távol tartsanak egy ilyen migrációs hullámot, az Európai Unió azonban a júniusban hatályba lépő „migrációs paktumot erőlteti minden áron és minden módon”.