Az alkotmánybírónak megválasztott mind a hat jogász esküt tett most a parlamenti alsóház (szejm) egyik dísztermében, bár közülük kettőt Karol Nawrocki államfő saját választása alapján már a múlt héten felesketett az államfői palotában, hogy működőképes legyen az alkotmánybíróság.
Az alkotmány szerint a bírók abban az esetben léphetnek hivatalba, ha az államfő előtt tettek esküt. Az eskütétel megszervezése is az államfői hivatal feladata.
Miután az elnöki hivatal szerint a csütörtöki parlamenti eskütételt alkotmánysértő módon szervezték meg, az államfő nem vett részt rajta.
Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője reggel hivatalos közleményben az államfői hatáskör és az alkotmány tudatos megsértésének nevezte az eljárást, amely egyébként a hagyományoknak sem felel meg így.
A parlamenti eskütétel alatt és ellen tüntetés volt a szejm épülete előtt, amelyet a konzervatív Gazeta Polska klubok és a Határvédelmi Mozgalom szerveztek meg, majd a résztvevők átvonultak az alkotmánybíróság épülete elé. Az utóbbi helyszínen ellentüntetők és az összetűzések megakadályozása érdekében a rendőrség is megjelent.
Wlodzimierz Czarzasty alsóházi elnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az eskütétel megtörténte után az egész eljárást lezártnak tekinti. Elutasította a válaszadást azokra az újságírói kérdésekre, amelyek az eljárás jogi alapját firtatták. Jelezte: amennyiben Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök nem teszi lehetővé a taláros testület új tagjainak munkavégzését, akkor a kormánykoalíció „megfelelő döntéseket hoz” az ügyben.
Marcin Przydacz, az elnök külügyi államtitkára csütörtök délután az X-en a megválasztott bírák által elkövetett jogsértésnek nevezte, hogy nem az államfő előtt, hanem a parlamentben tettek esküt. Przydacz kifejtette, hogy Nawrocki elemezte a helyzetet, és csütörtökig nem utasította el az általa fel nem esketett bírák jelöltségét, a megtörtént jogsértés fényében azonban az alkotmány szerinti felesketésük lehetetlenné vált.
Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak az elnöke (PiS) sajtóértekezletén
„groteszknek”, egyúttal „a jogállamisági elvek teljes elvetésének” nevezte a történteket.
Aláhúzta: ez az eljárás így nem jogszerű, ezért nincsenek jogkövetkezményei sem. Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője pedig bejelentette: pártja ügyészségi panaszt nyújt be az ügyben.
Szymon Holownia, a szejm alelnöke, korábbi házelnök újságíróknak kijelentette: Nawrocki nem jogosult arra, hogy válogasson, „mely bírákat esket fel, melyeket nem”. A csütörtöki fejlemények még mélyíthetik a káoszt, és politikai kompromisszum hiányában nem zárható ki, hogy két, egymással versengő alkotmánybíróság fog létezni, és „egyikük sem lesz képes normális működésre” – vélte Holownia.
A lengyel alkotmánybíróság elvileg 15 tagú, de már legalább 11 bíró jelenlétében is – ami a törvény szerint teljes összetételnek minősül – hozhat érvényes határozatokat még a fajsúlyos ügyekben is. A testület eddig a PiS vezette előző kormányok idején megválasztott 9 bíróból állt.
Csütörtök délután az alkotmánybíróság elnöke mind a hat megválasztott bírót fogadta a hivatalában, későbbi sajtóértekezletén pedig közölte: az államfő által felesketett két bíró munkába állt, a másik négy azonban nem, mert ő „nem kapott információt arról, hogy az államfő előtt letették volna az esküt”.
