Infostart.hu
eur:
379.3
usd:
321.26
bux:
133407.68
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Bezuhant a nyelvvizsgázók száma a Covid óta

A 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma 2024-ben, pedig a tíz évvel ezelőtti átlag szerint 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is jelentős a visszaesés, igazán feltűnő különbség a francia, a spanyol és az olasz nyelvek esetében látható.

Tíz év alatt több mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss adataiból. Az áprilistól véglegesnek tekinthető számok alapján 2024-ben összesen 58 969 fő nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből.

Az Eduline összegzése szerint tavaly 49 109 fő angolból, 7760 fő németből próbálkozott, amit pár száz nyelvvizsgázóval követ a spanyol, a francia, az olasz és az orosz. Minden más nyelvből elenyésző azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik 2024-ben valamilyen nyelvből, valamilyen szinten kísérletet tettek arra, hogy bizonyítványt szerezzenek a tudásukról.

Ellenben tíz évvel ezelőtt, 2014-ben még 122 885 fő ment nyelvvizsgázni, a jelenlegi szám több mint duplája, ami tehát azt jelenti, hogy

2014 és 2024 között körülbelül 52 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma,

2015-höz képest pedig még súlyosabb a bezuhanás. Míg angolból nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:

  • németből 2015-ben 28 310-en vizsgáztak, 2024-ben viszont már csak 7760-an,
  • franciából 2015-ben 1981-en, 2024-ben 382-en,
  • spanyolból 2015-ben 1279-en, 2024-ben 521-en,
  • olaszból 2015-ben 1298-an, 2024-ben 351-en.

A diplomaszerzés kapcsán a könnyű megtanulhatóságáról híres eszperantótól pedig szinte teljesen elment a nyelvtanulók kedve. Míg 2015-ben nagyjából háromezer vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.

Már nem feltétel a nyelvvizsga

A bezuhant számok oka az Eduline szerint az, hogy a piac jelentős részben elvesztette a diplomaszerzés előtt álló egyetemista vizsgázókat. Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adataiból kiderült, hogy a nyelvvizsgázók 110-135 ezer fő közötti éves száma 2019-ig stabil volt. Majd a 2020-as koronavírus-járvány alatt a kormány a nyelvvizsga-amnesztia mellett döntött. A távoktatásba kényszerült, diplomaszerzésük előtt álló egyetemistáknak nem kellett teljesíteniük a felsőoktatási törvény azon pontját, amely – akkor még – kimondta, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvből államilag elismert B2-es szintű, vagyis középszintű nyelvtudás szükséges.

Majd 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították és a korábbi célokkal ellentétben eltörölték azt az elvárást, ami szerint 2020-tól a felsőoktatásba kerülés feltétele lett volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte.

Ugyanakkor motivációt jelenhet a fiataloknak, hogy 2024-től számos egyetem minden korábbinál bőkezűbben jutalmazza a nyelvtudást. Közben az sem segít, hogy jelentősen drágult és szinte már minden nyelvvizsgaközpontnál eléri a 60 ezer forintot a nyelvvizsgák ára. Igaz, az első sikeres nyelvvizsga árát maximum 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Szenvednek a tech papírok, szakad az ezüst - Mi történik a piacokon?

Szenvednek a tech papírok, szakad az ezüst - Mi történik a piacokon?

Tegnap folytatódott a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek az elmúlt napokban, de nagy ütést kapott tegnap a chipgyártó AMD, a Broadcom és a Micron is, a Nasdaq pedig 1,5 százalékos mínuszban zárt. Az ázsiai tőzsdék lekövették a Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is érezteti hatását, bizonytalanság jellemzi a kereskedést, nincs határozott irány. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 10 százalékot esett ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×