Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
308.8
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Nyitókép: Pixabay.com

Bezuhant a nyelvvizsgázók száma a Covid óta

A 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma 2024-ben, pedig a tíz évvel ezelőtti átlag szerint 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is jelentős a visszaesés, igazán feltűnő különbség a francia, a spanyol és az olasz nyelvek esetében látható.

Tíz év alatt több mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss adataiból. Az áprilistól véglegesnek tekinthető számok alapján 2024-ben összesen 58 969 fő nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből.

Az Eduline összegzése szerint tavaly 49 109 fő angolból, 7760 fő németből próbálkozott, amit pár száz nyelvvizsgázóval követ a spanyol, a francia, az olasz és az orosz. Minden más nyelvből elenyésző azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik 2024-ben valamilyen nyelvből, valamilyen szinten kísérletet tettek arra, hogy bizonyítványt szerezzenek a tudásukról.

Ellenben tíz évvel ezelőtt, 2014-ben még 122 885 fő ment nyelvvizsgázni, a jelenlegi szám több mint duplája, ami tehát azt jelenti, hogy

2014 és 2024 között körülbelül 52 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma,

2015-höz képest pedig még súlyosabb a bezuhanás. Míg angolból nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:

  • németből 2015-ben 28 310-en vizsgáztak, 2024-ben viszont már csak 7760-an,
  • franciából 2015-ben 1981-en, 2024-ben 382-en,
  • spanyolból 2015-ben 1279-en, 2024-ben 521-en,
  • olaszból 2015-ben 1298-an, 2024-ben 351-en.

A diplomaszerzés kapcsán a könnyű megtanulhatóságáról híres eszperantótól pedig szinte teljesen elment a nyelvtanulók kedve. Míg 2015-ben nagyjából háromezer vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.

Már nem feltétel a nyelvvizsga

A bezuhant számok oka az Eduline szerint az, hogy a piac jelentős részben elvesztette a diplomaszerzés előtt álló egyetemista vizsgázókat. Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adataiból kiderült, hogy a nyelvvizsgázók 110-135 ezer fő közötti éves száma 2019-ig stabil volt. Majd a 2020-as koronavírus-járvány alatt a kormány a nyelvvizsga-amnesztia mellett döntött. A távoktatásba kényszerült, diplomaszerzésük előtt álló egyetemistáknak nem kellett teljesíteniük a felsőoktatási törvény azon pontját, amely – akkor még – kimondta, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvből államilag elismert B2-es szintű, vagyis középszintű nyelvtudás szükséges.

Majd 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították és a korábbi célokkal ellentétben eltörölték azt az elvárást, ami szerint 2020-tól a felsőoktatásba kerülés feltétele lett volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte.

Ugyanakkor motivációt jelenhet a fiataloknak, hogy 2024-től számos egyetem minden korábbinál bőkezűbben jutalmazza a nyelvtudást. Közben az sem segít, hogy jelentősen drágult és szinte már minden nyelvvizsgaközpontnál eléri a 60 ezer forintot a nyelvvizsgák ára. Igaz, az első sikeres nyelvvizsga árát maximum 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×