Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Zágráb, 2024. április 17.Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök leadja a szavazatát a horvátországi parlamenti választásokon Zágrábban 2024. április 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Ennyi lesz a horvát minimálbér januártól

Nemsokára nagyobb mértékű nyugdíjkorrekcióról is döntenek

Horvátországban 2025. január 1-jétől a minimálbér 130 euróval bruttó 970 euróra (közel 390 ezer forint), az átlagbér pedig a kormány mandátumának végéig, 2028-ig 1600 euróra (640 ezer forint) nő - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kedden a parlamentben.

"A fizetések, a nyugdíjak és a megfizethető lakhatás a kormány prioritásai a következő négy évben" - hangsúlyozta a miniszterelnök, a parlament elé terjesztve a kormány munkájáról szóló éves jelentését.

Jelezte: a minimálbér emeléséről kedden döntött a szűkebb kabinet. "A kormány így akar segíteni azoknak, akiknek a legkevesebb van" - húzta alá, hozzátéve, hogy Horvátországban jelenleg százezer dolgozó kap havonta minimálbért.

Bejelentette: nemsokára nagyobb mértékű nyugdíjkorrekcióról is döntenek.

A kormány további lépéseket is tervez a családok megerősítése és a gyermekes családok támogatása érdekében. Egyebek között hat hónapról egy évre emelik az anyáknak járó szülési szabadság időtartamát, és éves pótlékot vezetnek be - részletezte Plenkovic.

Jövő év január elsejétől újabb intézkedést is hoznak, 100 százalékkal, 309-ről 618 euróra emelik az újszülöttek után járó egyszeri támogatást - tette hozzá.

A házszabály szerint a kormányfő legfeljebb egy órát beszélhet a parlamentben, a képviselők pedig nem tehetnek fel neki kérdéseket. Csak a frakciók képviselői szólalhatnak fel fejenként 20 percben. A miniszterelnök a vita után még 20 percben külön is válaszolhat a felvetésekre.

Horvátországban idén áprilisban tartottak parlamenti választásokat, melyeken Andrej Plenkovicot egymást követő harmadik alkalommal választották meg miniszterelnöknek.

Tavaly az ellenzéki képviselők hangos kopogással és bekiabálásokkal zavarták a miniszterelnök évértékelő beszédét, így a hangzavarban abból csak foszlányokat lehetett hallani.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×