Szuhail Mahamed al-Mazruei a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a döntést az emírségek energetikai stratégiáinak gondos mérlegelését követően hozták meg. Hozzátette, hogy a lépést nem vitatták meg más országokkal. „Ez egy kormányzati döntés, amelyet a termelési szinttel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli politikák alapos áttekintése után hoztunk meg” – tette hozzá.

Mazruei szerint a döntésnek nem lesz jelentősebb hatása a piacra, tekintettel a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetre.

A tájékoztatás szerint a lépés május 1-jével lép hatályba.

A döntést az előzte meg, hogy az emírségek az iráni konfliktus során súlyos vádakat fogalmazott meg a kartellben részt vevő más arab országokkal szemben. A regionális gazdasági központnak és Washington egyik legfontosabb térségbéli szövetségesének számító ország azt vetette szomszédai szemére, hogy nem védték meg az irán támadásoktól.

Anvár Gargas, az emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója hétfőn a Gulf Influencers Forum nevű tanácskozáson – amely a regionális döntéshozók találkozója – bírálta a Perzsa-öböl menti arab országokat. Megfogalmazása szerint az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) – amelynek az Egyesült Arab Emírségek mellett Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar és Omán is tagja – tagállamai ugyan logisztikai értelemben támogatták egymást, politikai és katonai szempontból álláspontjaik azonban „történelmi mélyponton voltak”.

Az Arab Ligától elvártam ezt a gyenge kiállást, és ezért az nem is lepett meg, de az együttműködési tanácstól nem számítottam erre és csodálkozom is rajta – hangoztatta Anvár Gargas.

Az emírségek döntése súlyos csapás a kőolajat exportáló országok számára és azok de facto vezetőjére, Szaúd-Arábiára,

nem utolsósorban azért, mert a közel-keleti konfliktus történelmi léptékű megrázkódtatást okozott az energetikai piacokon, és bizonytalanságokat hozott a nemzetközi kereskedelembe.

A régóta tagsággal rendelkező Egyesült Arab Emírségek váratlan kilépése azzal fenyeget, hogy meggyengíti az OPEC-et, amely a geopolitikai kérdésekkel vagy a kitermelési kvótákkal kapcsolatos belső nézeteltérések ellenére általában igyekezett egységes fellépést tanúsítani.

Az OPEC-tagállamok a Perzsa-öbölben a szállítóhajók elleni iráni fenyegetések és támadások miatt jelenleg is nehézségekkel küzdenek, hogy exportjukat a Hormuzi-szoroson keresztül ki tudják juttatni. Az Irán és Omán közötti keskeny tengerszoroson keresztül haladt a háború kitörése előtt a világszerte kereskedett nyersolaj és cseppfolyósított gáz mintegy egyötöde.