A 2023-as évben a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99 százalékát emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek – írta a Másfél fok.

Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.

Az elmúlt 22 év alatt egyébként az ország 45 százalékán volt legalább egyszer extrém száraz talajú nap.

A legtöbb ilyen nap a Kiskunság és a Nagykunság határán, Kiskunfélegyháza és Martfű között fordult elő, illetve még a magyar-román határ mentén (Hajdú és Békés egymáshoz közeli térségeiben). Itt évi 5-8 nap az előfordulási gyakoriság, de ez egy átlagos érték, és fontos megjegyezni, hogy nem minden évben fordultak elő ilyen napok. Az elmúlt 22 évből 7 évben volt ilyen extrém száraz talaj az országban (tehát nagyjából minden harmadik évben), időrendi sorrendben 2003-ban, 2007-ben, 2009-ben, 2012-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2022-ben.

Az is leolvasható a grafikonról, hogy

az extrém száraz talajviszonyok a jelenhez közeledve egyre nagyobb területét érintették az országnak, és átlagosan egyre tovább is tartottak.

A rekordot 2022-ben észlelhettük: ekkor az ország egyharmada volt extrém száraz talajú és az érintett területen átlagban csaknem 40 napig eltartott ez a szélsőséges éghajlati feltétel.

Lehet tenni ellene

Ugyanakkor az oldalon megjelent elemzés szerint ez a folyamat nem szükségszerű: ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.

A kibocsátás-csökkentés mellett továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére, hangsúlyozta a két szerző, Szabó Péter és Pongrácz Rita. Ezek együttes megvalósításával érhető el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.

A teljes elemzés itt olvasható el.