Infostart.hu
eur:
369.44
usd:
336.05
bux:
143077.38
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Fürdőzők a hőségben a margitszigeti Palatinus strandon 2024. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Fürdőszövetség: hőhullám idején kevesebb a strandoló, de így sincs panasz a forgalomra

Bár a legmelegebb napokon kevesebb ember jár a strandokra is, az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a vendégforgalom – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán hozzátette: a kánikulában több feladata van a strandok dolgozóinak, illetve ilyenkor az üzemeltetőknek plusz kiadásokkal is kell számolniuk, a többletforgalomból származó többletbevétel kompenzálja a működési költségeket.

Az egy héttel később kezdődő nyári vakáció miatt Magyarországon még csak most ért a félidejéhez az idei strandszezon, amelyet forgalom és bevétel szempontjából is nagymértékben befolyásolt a rekkenő hőség. A Magyar Fürdőszövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a korábbi évtizedekben megszokhattuk, hogy idehaza mindig május elsején kezdődik a strandszezon, az energiaválság azonban takarékosságra ösztönözte az üzemeltetőket, és az elmúlt egy-két évben a legtöbb fürdő teljes kapacitással csak a nyári tanszünet első napján nyitotta meg a kültéri medencéket. Ennek megfelelően idén a meghosszabbított szorgalmi időszak miatt a megszokottakhoz képest egy kicsit később, csak június 21. után kezdődött az országos strandszezon. „Amit januárban nyertünk a hosszabb téli szünet miatt, azt most bukjuk” – tette hozzá Balogh Zoltán.

Jelezte, hogy a fürdőszövetség már június végén számos programot szervezett a diákoknak, akik szép számban látogatják a strandokat az idei nyáron is. Kiemelte, hogy a nagy kánikula kifejezetten kedvezett a strandüzemeltetőknek, hiszen az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a vendégforgalom. „Ugyanakkor egy kicsit átestünk a ló túlsó oldalára, mivel

akkora volt a forróság, hogy egyes napokon már a strandokat sem látogatták olyan nagy számban az emberek, hanem inkább otthon maradtak a hűvös lakásban”

– jegyezte meg Balogh Zoltán.

Ezzel együtt nincs miért panaszkodniuk a fürdőknek, a főtitkár szerint a szezon eleje – főleg a július – kiemelkedő számokat hozott, igaz, az idei forgalom eddig nem éri el a 2019-es év azonos időszakának adatait. Bár a bevétel tekintetében öröm az üzemeltetők számára, ha sok a vendég, ugyanakkor ez többletfeladatokkal is jár. Balogh Zoltán emlékeztetett, hogy tavaly novemberben elfogadtak egy új rendeletet, amely a közfürdők üzemeltetését szabályozza, ez idén márciusban lépett életbe. A rendelet többek közt azt is előírja, hogy a korábbiakhoz képest magasabb klórszintet kell tartani a medencékben, ami értelemszerűen nagyobb klórfelhasználást jelent, továbbá a megnövekedett vendégforgalom takarítási, karbantartási és egyéb más szempontokból is többletköltségeket ró a fürdőüzemeltetőkre. „Valójában azért nincs nagy probléma, hiszen

a többletforgalomból származó többletbevétel kompenzálja a működési költségeket”

– tette hozzá a főtitkár.

A kánikula plusz feladatokat is ad a strandok dolgozóinak, ugyanis az erős napfény hatására könnyebben beindul az algásodás a medencékben, éppen ezért nem szabad otthon sem az ablak elé helyezni az akváriumot. A nagy melegben jóval gyakrabban kell takarítani a medencéket. Balogh Zoltán hozzátette: a hazai gyógymedencék túlnyomó többsége töltő-ürítő rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy minden este leengedik a vizet, kitakarítják a medencét, amit aztán friss vízzel töltenek fel, illetve napközben is friss pótvizet engednek bele folyamatosan. Ebben az eljárásmódban nem okoz gondot a takarítás, a forgatott medencék azonban fokozott figyelmet és lényegesen több, zárás utáni takarítást igényelnek, hogy másnap megfelelő minőségű vízzel tudják fogadni a vendégeket a fürdők.

A hőségben olyanok is ellátogatnak a strandokra, uszodákba, akik más időszakokban ritkábban tesznek így, de Balogh Zoltán szerint ez nem jelent olyan nagy kellemetlenséget mindazoknak, akik kifejezetten úszni járnak a fürdőkbe, uszodákba. Ugyanakkor hozzátette: a nyári csúcsidőszakban egy kicsit megváltoznak a szokások, az úszómedencéket a vendégek sok esetben strandmedenceként használnák. Sokan napoznak a partján vagy becsobbannak hűlni, ami a sportolni vágyókat akadályozhatja. A sportolók azonban leginkább a kora reggeli órákban érkeznek meg az uszodákba, vagy a nap vége felé ússzák a hosszakat.

Napközben – főleg hőségben – ezeket a medencéket is igénybe vehetik a strandolni, hűsölni vágyók, és azt azért Balogh Zoltán is megerősítette, hogy ilyenkor „valóban egy picit több konfliktus alakul ki a vendégek között, mint mondjuk egy általános, kevésbé hőséggel terhelt napon”.

(A nyitóképen: fürdőzők a hőségben a margitszigeti Palatinus strandon 2024. július 13-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Az Európai Bizottság tovább léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását, mert a kormány nem frissítette a légszennyezés csökkentésére szolgáló programját. Ha nem történnek lépések, akár két hónapon belül az Európai Unió Bírósága elé állhat az állam. A 2020-ban benyújtott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program felülvizsgálata 2024-ben lett volna esedékes, az Európai Bizottság tavaly júliusi, még az Orbán-kormánynak küldött felszólítása óta azonban sem az új program, sem a módosított intézkedések nem érkeztek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország korábban az ammónia és a finom szálló por kibocsátásánál sem teljesítette a vállalásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×