eur:
411.28
usd:
394.99
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) alakuló ülésén a Főpolgármesteri Hivatalban 2020. február 11-én. A háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt szakszervezeti és öt munkáltatói szövetség, valamint a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiss Ambrus: az inkasszó ellenére sem fenyegeti csőd Budapestet

A főpolgármester-helyettes azt mondta az InfoRádióban, hogy az újabb inkasszó ellenére nincsenek likviditási problémái a fővárosi önkormányzatnak. Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a behajtási díj eltörlésével azzal is számolni kell, hogy jövőre indokolatlanul megnőhet az átmenő teherautó-forgalom Budapesten.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Fővárosi Ítélőtábla a héten elutasította Karácsony Gergely főpolgármester azonnali jogvédelmi kérelmét, így a Magyar Államkincstár kétmilliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Ezzel már több mint harmincmilliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól.

A főpolgármester-helyettes azt mondta az InfoRádióban, hogy jelenleg nincs csődhelyzet a Városházán. Mint fogalmazott, „szürreális lenne”, ha likviditási problémákkal küzdő önkormányzattól venne el forrást a kormány. Kiss Ambrus hozzátette: azért inkasszózhatott a kincstár újabb kétmilliárdot, mert továbbra is fizetőképes az önkormányzat. Úgy véli, ha a kormány „rendezné a tartozásait” a fővárosi vezetés felé – így például a Lánchíd felújítására ígért teljes támogatást vagy az új trolibuszokra szánt összeget –, akkor még pozitív is lehetne a pénzügyi mérlegük, sőt kamatot is kapnának. Hangsúlyozta:

Budapest likviditása nincs veszélyben, de azt elismerte, hogy kamatot kell fizetniük a folyószámlahitel miatt.

A fővárosi vezetés eredetileg azzal számolt, hogy idén 9,8 milliárd forintot tesznek ki a kamatkiadások, ami megítélése szerint „nagyon magas” tétel, de ez nem érte őket meglepetésként, ugyanis a szintén magas jegybanki alapkamathoz van kötve ez az összeg. Kiss Ambrus közölte: az elmúlt időszakban nem olyan mértékben csökkent a jegybanki alapkamat, mint amennyivel a kormány és a főváros számolt, ezért a már említett 9,8 milliárdhoz az előzetes számítások szerint további ötmilliárd forintnyi kamatkiadás jöhet hozzá. A Városháza más kiadások és bevételek átrendezésével teremtené elő ennek az összegnek a kifizetését, ugyanakkor a főpolgármester-helyettes megjegyezte, hogy az év felénél korai erről beszélni, sok minden változhat a büdzsét illetően.

A behajtási díj eltörlésével ellephetik a fővárost a teherautók

A 2024-es év végétől már nem lehet behajtási díjat szedni a fővárosba érkező teherautóktól, miközben 2024. január elseje óta fizetős a teljes M0-s körgyűrű. Kiss Ambrus úgy fogalmazott, harcoltak a behajtási díj eltörlése ellen, mert rossz javaslatnak tartották. Szerinte társadalompolitikai és közpolitikai szempontból is kritizálható a döntés. Felidézte, hogy 2011-ben még az előző városvezetés alkotta meg a behajtási rendeletet, amely alapján csak célhoz kötötten és meghatározott díj kifizetése ellenében használhatják a budapesti utak egy részét a tehergépjárművek. A főpolgármester-helyettes véleménye szerint Tarlós Istvánék helyesen korlátozták, illetve mérsékelték az átmenő teherautó-forgalmat,

a Kúria azonban a mostani döntésével gyakorlatilag „kilőtte” ezt a rendeletet.

Figyelmeztetett, hogy ez a változtatás nemcsak Budapestet érinti hátrányosan, hanem a környező települések önkormányzatait is, így például a gödöllői városvezetést is.

„Ha nem találunk ki valamilyen más forgalomszabályozási módot ezekre a járművekre vonatkozóan, akkor az M0-s fizetőssé tétele miatt indokolatlanul megnőhet az átmenő teherautó-forgalom” – tette hozzá Kiss Ambrus.

Mint mondta, az októberben megalakuló új közgyűlésnek ezzel mindenképpen foglalkoznia kell, „a megoldás azonban valójában a parlament kezében van”, mert úgy véli, ha az Országgyűlés egy törvénnyel felhatalmazná a településeket arra, hogy a szükséges rendeletekkel oldják meg a problémákat, máris tiszta helyzet teremtődne. A főpolgármester-helyettes közölte: a teherautó-forgalommal kapcsolatos gondok nem új keletűek, 2022 óta sokszor előkerült a téma, és a kormány is tárgyalta, mégsem történt jelentős előrelépés az ügyben.

Lehetnek-e vízkorlátozások?

A fővárost is elérte az idei első komolyabb nyári hőhullám. Kiss Ambrus elmondta: múlt héten vasárnap Budapest teljes vízfelhasználása még 500 ezer köbméter alatt volt, de az előrejelzések alapján a jövő hét elejére elérheti akár a 600 ezer köbmétert is. Kiemelte, hogy a Fővárosi Vízműveknek azokat az agglomerációs településeket is el kell látnia vízzel, ahol ugyan van állami szolgáltató, de nincs elegendő víz a rendszerben.

Tizenkét ilyen település van, amelyek ellátása a fővárosi vízfelhasználás több mint tíz százalékát teszi ki.

A főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint Budapest vízellátása jelenleg stabil, nem forog veszélyben, az viszont nem kizárt, hogy az előző évekhez hasonlóan idén nyáron is lehetnek vízkorlátozások a környező településeken. „Jelenleg ez még nem fenyeget, és reméljük, hogy megelőzhetők lesznek az ilyen szituációk, a szükséges intézkedések meghozatala pedig az állami víziközmű-szolgáltató feladata” – magyarázta Kiss Ambrus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×