eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy választópolgár leadja szavazatát az európai parlamenti választáson a főváros VII. kerületében egy erzsébetvárosi iskolában kialakított szavazókörben 2019. május 26-án.
Nyitókép: Egy választópolgár leadja szavazatát az európai parlamenti választáson a főváros VII. kerületében egy erzsébetvárosi iskolában kialakított szavazókörben 2019. május 26-án. MTI/Balogh Zoltán

Volt, hogy 116 ezer szavazat is elég volt egy EP-mandátumhoz

Az eddigi legmagasabb európai parlamenti (EP-) választási részvételnél, 2019-ben, csaknem 174 ezer szavazatra volt szükség ahhoz, hogy egy európai parlamenti (EP-) lista átlépje Magyarországon az 5 százalékos küszöböt, és így mandátumhoz jusson, míg a legalacsonyabb részvételnél, 2014-ben, ehhez elég volt 116 ezer voks is.

Az EP magyar tagjainak választásán csak az a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett választási küszöb.

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben, az EP-választáson 8 046 247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3 097 657) voksolt is. Az érvényes szavazatok száma 3 075 450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos vokshatár tehát 153 772 volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF.

Öt évre rá, 2009-ben, 8 046 086 választópolgár szavazhatott, és 36,31 százalékuk, 2 921 779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2 896 179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ 144 808 szavazat volt. Akkor ugyancsak nyolc lista versengett, és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz–KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF.

A 2014-ben szavazásra jogosult 8 041 386 választó 28,97 százaléka, 2 329 304 ember voksolt. Az érvényes szavazatok száma 2 319 493 volt, a mandátumszerzéshez szükséges határ pedig 115 974. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt – 115 974 voks kellett a mandátumszerzéshez –: a Fidesz–KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt–PM és az LMP.

A legutóbbi, 2019-es EP-választáson 8 008 353-an szavazhattak, végül 43,58 százalékuk, 3 489 645 ember élt e jogával. A pártlistákra leadott érvényes voksok száma 3 470 566 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben az esetben 173 528 volt. A kilenc listából öt lépte át a küszöböt: a Fidesz–KDNP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×