eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az érvényes szavazás szabályait bemutató tabló az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elemzők: a pártoknak most rá kell bírniuk az embereket, hogy elmenjenek szavazni

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéki oldalnak országos tétet kell adnia a közelgő választásoknak. A Nézőpont Intézet elemzője viszont úgy látja, a voksolás tétje nem más, mint a háború.

"Nyilván mindegyik párt egy kicsit eltérő stratégiával indul majd neki a választásnak, de mivel az önkormányzati és az európai parlamenti választások sokkal kevésbé motiválják a szavazókat, mint az országgyűlési választások, így közös pont, hogy egyáltalán elvigyék az embereket szavazni" – mondta Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője az InfoRádióban. Mivel ezeken a választásokon nem lehet leváltani a kormányt, így valamilyen országos tétet kell találni, és szerinte például a DK ezért állítja, hogy előre hozott országgyűlési választást lehet kicsikarni ezekkel a szavazásokkal, Magyar Péter szavazói pedig egészen új embereket vihetnek be a politikába.

A kutatásvezető arról is beszélt, hogy a Fidesznek elég komoly problémái voltak az elmúlt hónapokban abban a tekintetben, hogy irányítsa a közbeszédben a narratívát. És szerinte ez azért is probléma, mert ilyenkor

a szavazóik, még ha ki is tartanak mellettük, nem biztos, hogy elég lelkesek ahhoz, hogy elmenjenek szavazni akár egy polgármesterre vagy az európai parlamenti listára.

Mint mondta, a háborús téma egyértelműen háttérbe szorult a kegyelmi botrány és az azt követő események mögött, és így egyelőre nem sikerült ezzel középpontba kerülni. Nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány olyan Fidesz-szavazó lesz, aki inkább otthon marad, kivár és más témákra figyel.

Rajnai Gergely szerint az ilyen kampányok általában nem annyira durvák, mint az országgyűlési választásokat megelőzők, ahol nagyobb a tét, több a pénz kampányolni. Hozzátette, ettől függetlenül azért főleg helyi szinten a polgármesterjelöltek feltehetően megpróbálnak kifejezetten személyes támadásokat indítani egymás ellen, hiszen az önkormányzati választásokon a szavazók személyek között döntenek, ez pedig ritka a magyar politikában, így főleg ezen a területen fordulhat elő kifejezetten durva kampány.

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője az önkormányzati választáson nemigen lehet egyértelműen megmondani, ki arat sikert, és ki nem,

ahol jobban meg lehet állapítani, hogy mi az eredmények jelentése, az az EP-választás.

Itt két dologra érdemes figyelni: az egyik, hogy amióta európai parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, a Fidesz 50 százalékos vagy afölötti eredményt ért el, most azonban szerinte az is kérdéses, hogy a 40 százalékot megközelíti-e. Ez igen fontos visszajelzés lehet arról, hogy merre halad a nagyobbik kormánypárt támogatottsága.

A másik fontos kérdés, hogy az ellenzéki térfélen sikerül-e valamelyest rendezni a sorokat, és lesz-e olyan a sok kis párt közül, amelyik EP-mandátumot kap. Mint mondta, jelenleg úgy tűnik, hogy a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum és a TISZA Párt azok, amelyeknek reális esélyük van európai parlamenti helyhez jutni, ez pedig meghatározza azt, hogy 2026-ig, a következő országgyűlési választásig milyen erőviszonyok fognak uralkodni az ellenzéki táborban.

Pálfalvi Milán: most ténylegesen háború és béke között kell dönteni

Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádióban azt mondta, a Fidesz-KDNP mondanivalója a legfontosabb, egyrészt abból a szempontból, hogy ők vannak kormányon, másrészt nagyon régóta megnyerik az EP-választást. A pénteken nyilvánosságra hozott választási manifesztum szerint a tét nem kisebb, mint az, hogy az Európai Parlamentbe békepárti vagy háborúpárti politikusokat küldenek-e a magyar választók.

Az elemző úgy véli, az ellenzéki pártoknak nincs komolyan vehető ajánlatuk, programjuk az emberek számára. Csak annyit hangoztatnak minden egyes választáskor, hogy kormányt akarnak váltani ahelyett, hogy a két választás között konstruktív ellenzékként működnének, a választási csatározásban pedig konkrét programot ajánlanának az embereknek.

Egyetértett azzal a nézettel, hogy most ténylegesen háború és béke között kell dönteni, és hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen ellenzéki párt sem határolódott el a háborútól. Pálfalvi Milán szerint Európának súlyos károkat okoz a háborúpártiság, és szerinte ki kell jelenteni, hogy a harmadik világháború küszöbén állunk.

A várható érdekességek, meglepetések kapcsán azt nyilatkozta, hogy Magyar Péter pártja, a TISZA Párt elérhet olyan eredményt, ami meglepő lesz. Mint mondta, összességében a magyar politikában újdonságnak számít, hogy ilyen hirtelenséggel robbanjon be egy új pártformáció. Hozzátette, ezzel kapcsolatban a Nézőpont Intézet is hamarosan ki fog adni egy mandátumbecslést, amiben természetesen nem csak a TISZA Párt, hanem az összes többi párt esélye is látszani fog.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×