Infostart.hu
eur:
377.94
usd:
319.83
bux:
129887.5
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Nyitókép: Facebook/Országos Vízügyi Főigazgatóság

A gazdák területeire "dugnák el" itthon a vizet az aszályos időkre - légi videó

Idén februárjában ismét vízvisszatartás és vízpótlás zajlott a Beregben. Az árhullámból "megfogott" víznek aztán helyet kell találni a természetben, ezért egyeztetnek a gazdákkal egyes mezőgazdasági területek ilyen célú használatáról.

A vízügy és egy civil szervezet, a WWF közös akciójában a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai a tarpai árapasztó zsilip megnyitásával jelentős mennyiségű vizet tartottak vissza a Tiszán levonult árhullámból. Ezt egyelőre a tározóba és a csatornákba töltötték, de a cél, hogy további természeti helyszíneket - például egykor vízzel elöntött, ma mezőgazdasági területként használt földeket - találjanak a vízvisszatartásra.

Az elmúlt években a Beregben két jelentős projekt valósult meg, és mindkettő olyan létesítményeket hozott magával, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a területen megtartsák a vizeket, és az aszályhelyzetre készülve, vagy azt mérsékelve tudjanak vizet tartani a régióban - mondta a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke, Ónodi János a vízügy videójában.

Az elmúlt négy évben 5 millió 800 ezer köbméter vizet tartottak meg a területen, és ennek a továbbfejlesztésében léptek tovább a múlt héten.

"Sikerült feltölteni egy közel 6 kilométeres szakaszt a vízpótló csatornából és a mellette lévő anyagnyerő helyekre is vezettünk ki vizet.

Továbbá van egy holtmederes szakasz is itt, ahol az erdőkben sikerült vizet visszatartanunk,

és úgy gondoljuk, hogy esetleg a nyári aszályhelyzetben ez kedvezően hat az itteni növénykultúrára, gazdálkodásra, vadgazdálkodásra és minden egyébre" - mondta Ónodi János.

A visszatartott víznek tehát helyet kell találni a tájban. Ez ugyan egyszerűen hangzik, ám az egykor - még a folyószabályozások előtt - vízzel borított területek java része ma már mezőgazdasági művelés alatt áll. Vagyis ezek elöntése és felhasználása víztározásra csak akkor történhet meg, ha ebben a gazdák és az agrárium más szereplői együttműködnek a vízüggyel.

Részben onnan lehet megismerni a korábban vízjárta területeket, hogy most is gyakoriak ott a belvizek. Mindenesetre a vízügy a gazdálkodókkal egyeztet, elindult egy párbeszéd arról, hogyan, milyen célokkal és feltétekkel lehetne egyes területeket visszaadni a víznek.

"Át kellene gondolni például az agrártámogatási rendszert, hogy miként lehetne a gazdálkodókat is motiválni, érdekeltté tenni

abban, hogy ebben sikert tudjanak elérni. Ilyen vízbeeresztés, ami most lezajlott, nagyon sokszor történt már. Ezt most én azért érzem áttörésnek, mert egy civil szervezettel közösen végeztük ezt a feladatot. Most még nem öntöttünk el olyan területeket, amelyek nem állami tulajdonban vannak, tehát itt még egy tájhasználatot, váltást nem tudtunk generálni, de az fontos, hogy most látták a helyiek és a gazdálkodók, a vadásztársaságok vagy egyéb szereplők, hogy ennek hírértéke van. Bízom benne, hogy a következő lépésben már nagyobb volumenben tudunk ilyen elárasztásokat tenni. Itt van egy kész infrastruktúra, amin egy kis igazítással, javítással, kiegészítéssel hatásos eredményeket tudnánk produkálni" - mondta a Gacsályi József vízügyi mérnök, a Viziterv Environ Kft. ügyvezető igazgatója.

Ehhez persze további források elnyerésére is szükség van a következő uniós finanszírozási ciklusban - hangzik el az összeállításban.

Címlapról ajánljuk
Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság
aréna

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

2026 januárjában 2300-nál is több elektromos autó kapott zöld rendszámot Magyarországon, ami decemberhez képest 18,5%-os visszaesést, azonban tavaly januárhoz képest 20,4%-os növekedést mutat. A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tisztán elektromos gépkocsik száma közel 103 900 volt a múlt hónap végén. Tavaly 44%-kal 101 534-re nőtt az ilyen gépjárművek száma, ami több mint tizenháromszoros növekedés 2020 januárjához és majdnem huszonháromszoros növekedés 2019 januárjához képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×