A tábla közleményéből kiderül, hogy az elsőrendű vádlott bűnösségét ezúttal az 1996-ban az ügetőn L. Cs. sérelmére aljas célból elkövetett emberölési kísérlet és az 1999-ben Gy. J. sérelmére előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében mondták ki felbujtóként, s ezért szabtak ki 20 év fegyházat.

Portik Tamást korábban már Prisztás József 1996-os meggyilkolása és a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében jogerősen elítélték felbujtóként. Legutóbb Fenyő János médiavállalkozó szintén 1998-as meggyilkolása ügyében mondták ki a bűnösségét felbújtóként. A Fenyő-ügyben február 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék életfogytiglannal sújtotta Portik Tamást.

A tábla közleménye szerint az elsőrendű vádlott – a vele szemben született jogerős ítéletekből megállapíthatóan – több ember haláláért felelős. Ezek a cselekmények kivétel nélkül a vádlott és társai köré szerveződő bűnözői kör érdekeit szolgálták, céljuk volt ennek a bűnözői csoportnak a további erősödése a konkurencia kiiktatása révén, az üzleti érdekek védelme, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése.

Emlékeztetnek: az elsőrendű vádlotthoz köthető bűncselekmények a kilencvenes évek második felében komoly össztársadalmi felháborodást váltottak ki, és alapjaiban ingatták meg az állampolgárok biztonságérzetét. Ezek a tények jól mutatják az elsőrendű vádlott személyében rejlő igen komoly, a magyar büntető igazságszolgáltatás történetében is kivételesen kiemelkedő mértékű társadalomra veszélyességet. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a vádlotthoz köthető bűncselekmények a közvélemény számára mára már inkább történelmi eseményekként jelennek meg.

A bűncselekményekkel összefüggésbe hozható bűnözői csoport már az ezredforduló környékén beszüntette tevékenységét, több érintett meghalt, mások jelenleg is szabadságvesztés büntetést töltenek. Így a vádlott sem jelent már olyan mértékű fenyegetést a közbiztonságra, amely életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indokolná – írták.