Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadást tart A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel rendezett szakmai konferencián a Kúria épületének dísztermében 2018. június 18-án. A tanácskozást a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (MKBE) szervezte az egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Már hétfőn megválaszthatja az Országgyűlés Sulyok Tamást államfőnek

Ezzel az is eldőlt, hogy mikortól lehet hivatalosan új köztársasági elnöke Magyarországnak.

A Fidesz-KDNP közös frakcióülése után derült ki, hogy a kormánypártok a kegyelmi ügy miatt február 10-én lemondott Novák Katalin helyett Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek.

A pénteki rendkívüli házbizottsági ülésen eldőlt, hogy február 26-ra, azaz hétfőre tűzte ki az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke. Kövér László erről szóló levelét a parlament honlapján tették közzé.

Egy jelölt érvényes ajánlásához az összes képviselő egyötödének (40 fő) aláírása szükséges, ez tehát nem lesz gond a pártszövetség számára. Elvileg hétfő reggel 9 óráig lehet benyújtani a jelöléshez szükséges aláírásokat, de az ellenzéki pártoknak az eddigi nyilatkozatok alapján nem lesz közös jelöltjük, vagyis csak Sulyok Tamás neve szerepel majd a szavazólapokon. Ezzel kapcsolatban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is azt írta péntek reggel a Facebookon, hogy az ellenzéki pártok ezúttal nem állítanak közös jelöltet, ellentétben a 2022-es választással, amikor Róna Péter indult Novák Katalin ellenében.

Mint ismert, az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta (a Párbeszéd pedig Kaltenbach Jenőt de csak arra az esetre, ha közvetlen elnökválasztás lenne, ami jelenleg lehetetlen). Ugyanakkor, mint Kocsis Máté is emlékeztetett, ezen frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel, a többi ellenzéki frakció pedig jelezte, hogy nem kíván részt venni a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint a szavazás első körében az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell elnyernie az egyik jelöltnek ahhoz, hogy köztársasági elnök legyen.
Ha az első kör nem hoz eredményt, a második fordulóban az első voksolás első két helyezettje közül kerül ki az új államfő, de már nem szükséges megszerezni a szavazatok kétharmadát. A szavazásban részt vevők számára vonatkozóan sincs előírás, egyszerű többséget kell kapnia valamelyik jelöltnek ahhoz, hogy elnyerje a köztársasági elnöki tisztséget.

Az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon lép a hivatalába, vagyis már március 5-én új köztársasági elnöke lehet Magyarországnak,

mivel Sulyok Tamást hétfőn minden bizonnyal megválasztja a kormánypártok kétharmados országgyűlési többsége.

A mandátuma öt évre szól, azaz 2029-ig tölti be a tisztséget.

Az új államfőjelölt az Alkotmánybíróság elnökeként így nyilatkozott az Inforádió Aréna c. műsorában:

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×