Infostart.hu
eur:
380.95
usd:
321.2
bux:
128110.7
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: Getty Images/ Thanasis Zovoilis

A nyugdíjguru szerint az idén 60 milliárdot spóroltak a nyugdíjasokon

Farkas András arra figyelmeztet, hogy a tényleges 2023-as nyugdíjas infláció magasabb lehet, mint amennyivel korrigálták a juttatásokat, de újabb pótlólagos korrekcióra már nincs lehetőség.

Péntek este jelent meg a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amiből kiderül, hogy akiknek idén év végéig állapították meg az ellátását, azok 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 230 528 forintra emelkedik, míg a medián nyugdíj (amennyinél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap) eléri a 204 157 forintot.

A nyugdíjemelés 2024. január 1-jétől annak jár, aki 2023. december 31-én már nyugdíjban részesült. Azok, akiknek 2024-ben állapítják majd a nyugdíját, csak 2025-től számíthatnak majd nyugdíjemelésre. Olyan szempontból jogos a kérdés, hogy a nagyon magas inflációs időszakokban, amilyen idén volt, meg tavaly, nagyon sok nyugdíjas nehezményezte, hogy megállapították a nyugdíjukat az év elején, amit egész évben égetett védelem nélkül az infláció, mert a nyugdíj-megállapítás évében még nem jár nyugdíjemelés" – mondta Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója a szeretlekmagyarorszag.hu-nak.

A szakértő szerint a jövő évi hatszázalékos emelés várhatóan elegendő lesz, ha nem, akkor novemberben jöhet az újabb korrekció. Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugdíjtörvényben nem vállal garanciát az állam arra, hogy reálértékben növelné a nyugdíjakat, csak arra, hogy a mindenkori inflációnak megfelelően emeli. Ráadásul a nyugdíjemelés mindig a becsült infláció alapján történik meg, hiába korrigálták a nyugdíjakat idén novemberben, a 2023-ra vonatkozó végleges inflációs adatokat a KSH majd csak 2024 februárban közli, csakhogy akkor már nincs pótlólagos visszamenőleges emelés a tényleges infláció tükrében. Farkas András azt mondta, abban elemzői konszenzus van, hogy a nyugdíjas infláció éves mértéke 2023-ban valahol 19,1 százalék körül lehet, így csökkenhet a nyugdíjak reálértéke.

"A 2022-es emelés körülbelül fél százalékkal maradt el a tényleges nyugdíjas inflációtól. Az idei, 2023-as emelés pedig 1,2 százalékkal maradt el a 2022-es tényadatokhoz képest. Állandóan belecsúszunk abba, hogy a nyugdíjasoknál a becsült inflációval történő emelés elmarad a tényleges infláció mértékével történő emeléstől. Ezek picinek tűnő összegek, de például 2023-ban egy százalékpont 55 milliárd forintot ért. Tehát ha ott beragad 1,2 százalék, akkor az már 60 milliárdos tétel, amit nem fizettek ki utólag" – mondta a nyugdíjguru.

Azt is jelezte, hogy a kormányzat ezt részben orvosolta a 13. havi nyugdíj bevezetésével, ez javított szerinte a helyzeten, de nem tudta megfordítani a folyamatot, mert a korábban megállapított nyugdíjak értéke évtizedek óta folyamatosan csökken az új nyugdíjak értékéhez képest, és mindegyiknek az értéke folyamatosan csökken az átlagkeresetekhez képest.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

A klímaváltozás vártnál gyorsabb üteme és az aeroszol-részecskék csökkenése alapjaiban rengetheti meg a világgazdaságot – figyelmeztetnek az ELTE kutatói egy friss kockázatelemzés kapcsán. A Föld átlaghőmérséklete már mintegy 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, a 2 fokos határ pedig akár 2050 előtt átléphető, ami a század végére egyes országok éves GDP-jének akár a felét is felemésztő károkat okozhat - számolt be a Másfélfok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×