Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az Országgyűlés október végén ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, miután Novák Katalin köztársasági elnök előzetes normakonrollt terjesztett elő és elküldte a szöveget a testületnek.
Az új jogszabály szerint minden olyan beruházás államinak minősül majd, amelyet legalább 50 százalékban a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszíroznak.
Az Alkotmánybíróság szerint egyes felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak, ezért a törvény eddig nem léphetett életbe. Nemrég azonban az Országgyűlés már egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen, melynek értelmében a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány.
A kormány a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg. A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) levelet fogalmazott meg Novák Katalin köztársasági elnöknek címezve, melyben azt kérte az államfőtől, hogy ezúttal se írja alá az új építési törvényt. A szervezet elnöke, Gémesi György azt mondta az InfoRádióban, hogy nincs meg a szükséges állami apparátus, technikai felkészültség arra, hogy központi közbeszerzésekből lehessen megvalósítani minden olyan beruházást, amely legalább 50 százalékban állami vagy uniós pénzből finanszírozott. Mint fogalmazott: nagyon aggályos, hogy ezek a projektek kikerülnek az önkormányzati hatáskörből. A gödöllői polgármester szerint az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében szigorúan számon tartott határidők vannak, a már említett apparátusbéli hiányosságok miatt viszont kérdéses, hogy ezek az építkezések „pontosan, korrekt módon” elkészülnének-e az előírt dátumig, ráadásul nagyon sok projektről van szó.
Gémesi György kiemelte:
nagyon fontos, hogy az érintettek tartsák az időpontokat, ellenkező esetben elveszíti az adott település az uniós forrást.
Meglátása szerint érdemes lenne végiggondolni, hány apróbb, 10-20 millió forintos kistelepülési beruházást célszerű lebonyolítani a közeljövőben.
A MÖSZ elnöke ugyancsak aggályosnak tartja, hogy a Transparency International kimutatása szerint az állami beruházások esetében sokkal nagyobb a korrupciós kockázat, mint az önkormányzatiaknál: 1:5 az arány. „Ez azt jelenti, hogy adott pénzből kevesebb dolgot lehet megcsinálni” – tette hozzá.
Gémesi György úgy véli, az új törvény mögött „valamilyen politikai sugallat is lehet”. Mint mondta, a törvénymódosítás sérti a közösségi jogot is, mivel nem biztosítja az uniós források elköltésének átlátható és hatékony felhasználását. A korábbi országgyűlési képviselő szerint
a települések szuverenitása is veszélybe kerülhet azzal, hogy ezeket a beruházásokat központilag kívánják levezényelni.
Gémesi György közölte: ugyan az államfő korábbi alkotmánybírósági normakontrolljának következtében módosítottak a jogszabályon, de véleménye szerint nem eleget. „Bizonyos korrekciók történtek, az aggályok azonban nem múltak el, ezért arra kérjük Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt” – mondta az InfoRádióban a MÖSZ elnöke, aki figyelmeztetett: ha a mostani formájában lép életbe a jogszabály, további uniós forrásoktól eshet el az ország.