eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Gémesi György, az Új kezdet elnöke, a Lehet Más a Politika (LMP) új parlamenti frakciójának tagja a siófoki Fő téren tartott bemutatkozó sajtótájékoztatón 2018. április 27-én. Gémesi György a sajtótájékoztatón közölte: megtartja gödöllői polgármesteri tisztségét. Országgyűlési képviselői mandátumát felveszi, az alakuló ülésen részt vesz, de a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztsége közti összeférhetetlenséget a törvényes határidőn belül feloldja.
Nyitókép: MTI/Varga György

Gémesi György: további uniós forrásokat veszíthetünk, ha életbe lép az új építési törvény

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy másodszor se írja alá a jogszabály módosítását. A szervezet elnöke szerint a törvény ebben a formájában sérti a települések önállóságát és az uniós jogot, valamint korrupciós kockázatot is rejt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az Országgyűlés október végén ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, miután Novák Katalin köztársasági elnök előzetes normakonrollt terjesztett elő és elküldte a szöveget a testületnek.

Az új jogszabály szerint minden olyan beruházás államinak minősül majd, amelyet legalább 50 százalékban a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszíroznak.

Az Alkotmánybíróság szerint egyes felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak, ezért a törvény eddig nem léphetett életbe. Nemrég azonban az Országgyűlés már egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen, melynek értelmében a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány.

A kormány a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg. A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) levelet fogalmazott meg Novák Katalin köztársasági elnöknek címezve, melyben azt kérte az államfőtől, hogy ezúttal se írja alá az új építési törvényt. A szervezet elnöke, Gémesi György azt mondta az InfoRádióban, hogy nincs meg a szükséges állami apparátus, technikai felkészültség arra, hogy központi közbeszerzésekből lehessen megvalósítani minden olyan beruházást, amely legalább 50 százalékban állami vagy uniós pénzből finanszírozott. Mint fogalmazott: nagyon aggályos, hogy ezek a projektek kikerülnek az önkormányzati hatáskörből. A gödöllői polgármester szerint az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében szigorúan számon tartott határidők vannak, a már említett apparátusbéli hiányosságok miatt viszont kérdéses, hogy ezek az építkezések „pontosan, korrekt módon” elkészülnének-e az előírt dátumig, ráadásul nagyon sok projektről van szó.

Gémesi György kiemelte:

nagyon fontos, hogy az érintettek tartsák az időpontokat, ellenkező esetben elveszíti az adott település az uniós forrást.

Meglátása szerint érdemes lenne végiggondolni, hány apróbb, 10-20 millió forintos kistelepülési beruházást célszerű lebonyolítani a közeljövőben.

A MÖSZ elnöke ugyancsak aggályosnak tartja, hogy a Transparency International kimutatása szerint az állami beruházások esetében sokkal nagyobb a korrupciós kockázat, mint az önkormányzatiaknál: 1:5 az arány. „Ez azt jelenti, hogy adott pénzből kevesebb dolgot lehet megcsinálni” – tette hozzá.

Gémesi György úgy véli, az új törvény mögött „valamilyen politikai sugallat is lehet”. Mint mondta, a törvénymódosítás sérti a közösségi jogot is, mivel nem biztosítja az uniós források elköltésének átlátható és hatékony felhasználását. A korábbi országgyűlési képviselő szerint

a települések szuverenitása is veszélybe kerülhet azzal, hogy ezeket a beruházásokat központilag kívánják levezényelni.

Gémesi György közölte: ugyan az államfő korábbi alkotmánybírósági normakontrolljának következtében módosítottak a jogszabályon, de véleménye szerint nem eleget. „Bizonyos korrekciók történtek, az aggályok azonban nem múltak el, ezért arra kérjük Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt” – mondta az InfoRádióban a MÖSZ elnöke, aki figyelmeztetett: ha a mostani formájában lép életbe a jogszabály, további uniós forrásoktól eshet el az ország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×