A békéltető testületek 1999 óta működnek hazánkban az alternatív vitarendezés lehetséges fórumaiként. Legfőbb feladatuk a fogyasztói jogviták elbírálása. Ezek a testületek gyors, egyszerű és ingyenes megoldást kínálnak a fogyasztóknak a cégekkel fennálló fogyasztói viták rendezésére, hiszen mindenki szeretné elkerülni a költséges, bonyolult és hosszú bírósági eljárásokat. A békéltető testület eddig vármegyénként és a fővárosban szerveződő független, a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő érdekképviseleti szerv volt.

A közeljövőben jelentős változások várhatók a békéltetési eljárásra jogosultak személyében, az eljárás lefolytatásában és az esetleges kötelezettségek vonatkozásában is. Hajnal Zsolt azt mondta az InfoRádióban, hogy a 2024. január elsején életbe lépő jogszabályváltozás több területre is kiterjed. A cél egyrészt az, hogy elérhetőbbé váljon a fogyasztóvédelem a fogyasztók számára, ezért

az eddigi vármegyei helyett regionális struktúrát vezetnek be, ugyanakkor Pest vármegye és Budapest továbbra is önálló marad.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke hozzátette: a fogyasztóknak a jövő évtől is biztosított lesz az a lehetőség, hogy személyesen jelenhessenek meg a meghallgatásokon a megyeszékhelyeken. Az egyik legnagyobb változás, hogy további hét olyan megyei jogú város kerül be a rendszerbe, ahol korábban nem voltak személyes meghallgatások. A mostani módosításnak köszönhetően

a fogyasztó kérheti, hogy a hozzá legközelebb eső helyen tartsanak személyes meghallgatást.

Hajnal Zsolt kifejtette: januártól a békéltető testületi tagság előfeltétele lesz egy alapvizsga sikeres teljesítése. Ez eddig nem volt előírás. Mint mondta, az érintetteknek kötelező lesz részt venniük különböző képzéseken, ami „azt fogja szolgálni, hogy sokkal egységesebb legyen a jogalkalmazás”.

Ez a változtatás pedig lehetővé teszi, hogy hasonló ügyekben ugyanúgy döntsenek majd Hajdú-Biharban, mint Győr-Moson-Sopron vármegyében. Hajnal Zsolt tájékoztatása szerint a békéltető testületek felett sokkal hatékonyabb ellenőrzést, szakmai felügyeletet gyakorol majd a jövőben az Igazságügyi Minisztérium, és ugyancsak fontos újítás, hogy

ezek a testületek 200 ezer forint perérték alatti ügyekben kötelező döntést hozhatnak.

Az új szabályok célja, hogy a vállalkozások együttműködőbbek legyenek az egyes eljárások során, valamint növekedjen az egyezségkötési hajlandóság azokban az esetekben, amikor valódi alapja van a fogyasztói panasznak.

A változások miatt várhatóan megnövekszik majd az eljárások száma, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók számára könnyebben elérhetővé válik az ingyenes jogi lehetőség panaszaik érvényesítésére a vállalkozásokkal szemben.