Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.78
bux:
121702.25
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay.com

A kormányszóvivő megnézte, hol dolgozik a magyar Nobel-díjas tudós

Krausz Ferenc budapesti kutatóközpontjába, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központba látogatott Szentkirályi Alexandra, ahol zajlik a munka, hogy minél hamarabb megreformálják a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés jövőjét - hangzott el a kormányszóvivő Facebookra feltöltött videójában szombaton.

Szentkirályi Alexandra kiemelte, a héten közel harminc éve nem látott kettős sikert értek el magyar kutatók, akik közül Krausz Ferencet megosztott fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Mint fogalmazott, "a professzor úr munkássága és embersége is példamutató lehet mindannyiunk számára: Mórról Budapesten keresztül is el lehet jutni a legnagyobbak közé. Más szavak eszünkbe se juthatnak, mint a köszönet és büszkeség".

Vastag László, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ, a CMF Hungary ügyvezetője a kormányszóvivőnek elmondta, hogy a díjkiosztót online nézték munkatársaival, és, ahogy fogalmazott, a bejelentéskor "felrobbant az iroda". Hozzátette, azonnal felhívta Krausz Ferencet, akivel akkor csak mintegy fél percet tudott beszélni.

Az ügyvezető a kormányszóvivőnek megmutatta Krausz Ferenc irodáját is,

és elmondta, hogy havi egy, másfél hetet itthon tartózkodik. Szentkirályi Alexandra megjegyezte, hogy a professzor Magyarországon végezte az alapképzését és itt szerzett két diplomát.

Vastag László kiemelte, hogy Krausz Ferenc nagyon szereti Magyarországot, és szívesen tölti idejét itthon. Hozzátette, 2019-ben született döntés arról, hogy a Krausz professzor által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot végig kell vinni, ezt két kormányhatározat is megerősítette, a projektet a kormány 2019 óta 20,6 milliárd forinttal támogatta.

Hangsúlyozta azt is, hogy maroknyi emberrel kezdték a munkát, Krausz professzor azonban évtizeted távlatban foglalkozik az attoszekundumos fizikával, amelynek segítségével a kutatócsoport betegségmegelőzésben és egészségmegőrzésben tesz korszakalkotó felfedezéseket.

Vastag László elmondta még, hogy a CMF 2019-ben azt tűzte ki célul, hogy a validálás után a Hungary for Health - Health for Hungary projekt helyszíne Magyarország legyen. Szentkirályi Alexandra zárásként kiemelte, "ezért is éri meg a magyar felfedezésekbe fektetni!"

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×