A Huxit Párt alapítója, nem vállal diplomáciai munkát Szingapúrban, inkább Magyarország Európai Unióból való kilépésén dolgozik tovább. A Jobbik korábbi országgyűlési képviselője és alelnöke az InfoRádióban azt mondta, az EU-ból való távozás nem azt jelentené, hogy visszajönnének a vámhatárok és azt sem, hogy ne tudnának utána szabadon utazni a magyar emberek.

Magyarország uniós tagságának kérdésében a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Novák Előd is megszólalt az InfoRádióban, szerinte népszavazásnak kellene dönteni az ügyben; előzőleg Volner János úgy fogalmazott, a Mi Hazánk "nem elég bátor" a kilépés képviseletéhez.

"A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely népszavazást tartana az EU-tagságról, szerintünk a felelős politikának az is része kell, hogy legyen, hogy legyen B-forgatókönyve Magyarországnak akár az unió utáni életre is. Úgy vélem, akár hamarabb is megszűnhet az EU, mint hogy akár egy népszavazással kilépnénk belőle, mondjuk a britek példájára. Fel kell készülni az unió utáni életre, a Szovjetunió is egyik pillanatról a másikra szűnt meg, az EU-t ráadásul sokkal nagyobb belviták is övezik, működési zavarok, korrupció, döntésképesség hiánya, kelet-nyugati feszültség, valamint egyfajta gyarmatosítás is megfigyelhető" - mondta Novák Előd.

Utóbbit bizonygatva Thomas Piketty francia sztárközgazdászt citálta, aki "kiszámolta, hogy

több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön".

Azt a Mi Hazánk Mozgalom sem állítja, hogy egyik napról vagy akár egyik évről a másikra ki lehetne lépni az Európai Unióból, de "el kell készíteni az EU-tagság mérlegét", és "számba kell venni az egyéb lehetőségeket, például kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiépítését más országokkal".

"Az unión kívül is van élet, az unió megszűnése után is, fel kell készülni rá" - foglalta össze.

Novák Előd állítja, gazdasági szempontból nem kell félni a kilépéstől, az EU-s támogatások a GDP 4 százalékát adják, míg a nyugati cégek a GDP 7 százalékát viszik ki, ez az arány szerinte pedig még ennél is rosszabb lesz a 2021-2027-es pénzügyi ciklusban, mert csökkennek a kohéziós források, várhatóan 2028-tól pedig "nettó befizetők is leszünk".

"Már most is nettó ráfizetői vagyunk az uniónak; nem lehet mindent forintosítani, a nemzeti ügyeinkbe való beavatkozást, a nemzeti önrendelkezésünk felszámolását, hogy nem védhetjük meg magunkat az LMBTQP-propagandától. Mi szeretnénk egy társadalmi vitát erről, alternatívák felállítását,

a magyar kormány pozícióját is erősítené tárgyalási helyzetben, ha nem azt szajkózná folyton, hogy nincs más alternatíva, az unión belül kell maradni.

Nem csoda, hogy nem fizetik ki a nekünk járó támogatásokat sem" - fejtegette.

A Mi Hazánk költségvetési módosító javaslatként is benyújtotta, hogy addig ne fizessen Magyarország se tagdíjat (700 milliárd forint), amíg ki nem fizetik, ami jár.

Hogy miként egyeztetik össze az EP-választáson való indulás tényét az ismertetett állásponttal, arról azt mondta, "a Mi Hazánk rendszerkritikus párt", ami nem jelenti azt, hogy ne szeretnék a rendszert belülről megváltoztatni, például Alaptörvény-módosító javaslatokkal. Ellenzik például a WHO pandémiaszerződését, ami egy világkormány irányába mutat.

Alapvetően olyan Európát szeretnének, amely a nemzetekről szól, amely a szabadságjogokat is megőrzi, nem úgy, mint a "Covid-diktatúra" idején.

Volnár János Mi Hazánkot érintő nyilatkozatával kapcsolatban még megjegyezte, hogy nem csodálja, hogy markánsabban próbál fogalmazni, amikor egy-egy bejegyzése úgy 50 lájkig jut el a Facebookon.