Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
322.08
bux:
132420.52
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Vészhelyzetben használatos segélykérő állomás amelyen a nap 24 órájában hívható a 112 segélyhívó szám - melynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem) - az óbudai Szentlélek téri autóbusz-végállomáson. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Róka László

Megszüntetik a segélyhívó oszlopokat Budapesten

A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint 2022-ben mindössze 48 valós segélykérés érkezett az oszlopokról, ezért a városvezetés nem kívánta sem meghosszabbítani, sem újrakötni az üzemeltetési szerződést.

„Jelen társadalmi körülmények között nem találkozott a lakossági igényekkel“ az a 132 darab segélyhívó oszlop, amelyet 2015-16-ban állítottak fel a főváros forgalmas csomópontjaiban, ezért ezeket leszerelik – közölte a Népszava megkeresésére a fővárosi önkormányzat.

A narancssárga oszlopokról a 112-es segélyhívó számot lehetett hívni, de az első, Deák téri oszlop 2015-ös átadáskor Tarlós István, akkori főpolgármester arról beszélt, hogy 186 oszlopot terveznek állítani, amelyek wifi-szórásra és panorámaképek készítésére is alkalmasak lesznek.

A főváros közlése szerint az oszlopok tervezése és felállítása 316 millió forintba (2015-ös árakon), üzemeltetésük pedig havi másfél millióba került. Az oszlopokban a Yettel (akkori nevén Telenor) mobilszolgáltató SIM-kártyái működtek, egészen ez év július 31-ig.

A Főpolgármesteri Hivatal azt is közölte, hogy 2022-ben mindössze 48 valós segélykérés érkezett az oszlopokról, ezért a városvezetés nem kívánta sem meghosszabbítani sem újrakötni az üzemeltetési szerződést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×