"A körzethatárok módosításával kapcsolatos igény már régóta megfogalmazódott a szakmai körökben is, úgyhogy mindenféleképpen indokoltnak tartjuk, hogy a tartósan betöltetlen körzetek helyzetét valamilyen módon kezeljük" – mondta az InfoRádióban Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos.

A betöltetlen körzetek száma évről évre egyre növekszik: mára már több mint 730 körzet ilyen. Ennek oka csak részben a valós humánerőforrás-hiány, a betöltetlen körzetek másik felében a körzetstruktúrával kapcsolatos problémák állnak. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta – mióta a háziorvosi körzeteket privatizálták – a körzethatárokhoz nem lehetett hozzányúlni.

Lényeges statisztikai adat az is, hogy 2001-ben szinte számra megegyezően ugyanannyi háziorvosi körzet volt Magyarországon, mint napjainkban. Az elmúlt két évtizedben viszont rendkívül kedvezőtlen demográfiai változások voltak: a lélekszám több mint 700 ezerrel csökkent a KSH adatai alapján, valamint az országhatáron belüli belső migrációs folyamatok is indokolttá tették a. változtatást a háziorvosi körzetek struktúrájában.

A kormányzat által tervezett átalakítás korábban önkormányzati hatás- és feladatkör volt. Az önkormányzatok képviselő-testületei dönthettek a körzethatár-módosításokról, most a tervezet arról szól, hogy bizonyos esetekben – legfőképpen a tartósan betöltetlen, illetve új körzetek létesítése esetében – ezt az önkormányzati hatáskört az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátás-fejlesztési Igazgatóságához helyezik át, és

ott szakmai-módszertani szempontok alapján születnének meg a döntések az optimális üzemi méretű háziorvosi körzetekről.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint lenne egy nagyobb mérvű körzethatár-átalakítás is. A Portfoliónak arról nyilatkozott: 2028-ig megszüntetnék, összevonnák a kis lakosságszámmal működő háziorvosi praxisokat. Békássy Szabolcs úgy gondolja, első lépésként a tartósan betöltetlen körzetek helyzetének a kezelésére kell fókuszálni, majd ezt követően szükséges megvizsgálni, hogy a betöltött, de nagyon kevés bejelentkezett biztosítotti létszámmal funkcionáló körzetekben milyen módon kell bizonyos módosításokat végrehajtani.

A vezető háziorvos szerint ugyanis több száz olyan háziorvosi körzet van, amely betöltött ugyan, de nagyon kevés a bejelentkezett biztosítottak száma. Magyarországon van olyan háziorvosi körzet, ahova mindössze hat biztosított van bejelentve, ami az egyenletes munkaterhelés szempontjából is aggályos, hiszen

vannak háziorvosok, akiknek 2-3 ezres körzetben kell ugyanazt a tevékenységet ellátniuk hasonló vagy kevesebb bérezésért, mint a nagyon kis lélekszámú körzetekben lévő dolgozók.

"Ezeket a szempontokat hosszú távon mindenféleképpen érdemes felülvizsgálni" – jelentette ki.

Békássy Szabolcs hangsúlyozta: a rendelettervezet és a körzethatár-módosítás nem a háziorvoshiányra ad választ, hanem sokkal inkább az optimális üzemméretű körzetek kialakítására. Fontos statisztikai adat, hogy az OECD-országokkal való összevetésben az egy háziorvosra eső átlagos betegszám átlagosnak mondható, Magyarországon 1500-1600 körülire tehető.

A probléma abban keresendő, hogy elöregedett a háziorvos-társadalom, és nagyon fontos lenne, ha a fiataloknak vonzóvá válna a pálya, és biztosítanák az utánpótlást. A körzethatár-átalakítás és az optimálisan kialakuló háziorvosi körzetek ehhez is hozzájárulhatnak hosszú távon. Az 1500-as betegszám "kényelmesen ellátható", ennél Magyarországon vannak jóval nagyobb méretű praxisok, mint ahogy alacsonyabbak is.

A rendelettervezet a gyermekpraxisok esetében 600 főben, felnőttpraxisok esetén pedig 1200 főben minimalizálja a körzetek méretét. "Úgy gondolom, alapvetően ez egy jó szakmai megközelítés, hiszen több százra tehető jelenleg Magyarországon azon körzeteknek a száma, amelyek ezen létszám alatt funkcionálnak" – tette hozzá Békássy Szabolcs.