Az Alkotmánybíróság 40 oldalas indoklásban magyarázza el az ellehetetlenülésük miatt panaszkodó vállalkozóknak, hogy a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt, és senkinek nincs alkotmányos joga arra, hogy továbbra is azt a gazdasági tevékenységet folytassa, amit korábban, még ha van is rá engedélye - írja a hvg.hu.
A lap emlékeztet arra, hogy az új hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök már 2021-ben, aláírás előtt elküldte az Ab-hoz, amely igazat adott neki: a testület szerint nem elfogadható, ha a hulladékbirtokosok széles körének magántulajdonába tartozó hulladékok tulajdonát elvonják. Ezt akkor az Országgyűlés kiigazította, majd kiírták a koncessziós pályázatot, amelyet a Mol nyert meg.
Az új rendszer most július 1-én kezd működni.
A törvény elfogadása után 16 hulladékkezeléssel és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás tett alkotmányjogi panaszt amiatt, hogy eddigi tevékenységüket a jövőben csak a koncessziós társaság és annak alvállalkozója folytathatja. Az általuk gyűjtött hulladékot át kell adniuk. Szerintük jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogukat vonja el tőlük az állam, a kereskedéshez való jogukat hatósági engedélyük ellenére elvesztik. Speciális berendezéseiket csak a miniszter engedélyével adhatják el. Azt írták: mindez sérti a vállalkozáshoz fűződő jogukat.
Az Alkotmánybíróság 40 oldalas indoklásban magyarázza el az ellehetetlenülésük miatt panaszkodó vállalkozóknak, hogy a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt. Sőt, azt is írják, hogy a panaszosok "állításukkal szemben nem szorulnak ki a hulladékpiacról, gazdasági tevékenységük egy részét változatlan feltételekkel végezhetik tovább”.