Nem lehetett felkészülni az amerikai védővámokra, mert előzetesen sem a mértékét, sem az érintett területeket nem tudták, ennek ellenére a Nestlé Hungáriának egyelőre nem jelentenek gondot a Donald Trump által bevezetett intézkedések, mert nem exportál termékeket az Egyesült Államokban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Noszek Péter ügyvezető igazgató. Mint kifejtette, a magyarországi gyártás 90 százalékát külföldön értékesítik, összesen 47 országba exportálnak, elsősorban a nyugat-európai piacra. Gyártanak itthon Nescafét és Nesquiket, valamint karácsonyi és húsvéti csokoládéfigurákat, de a 313 milliárd forintos tavalyi árbevétel 75 százaléka az állateledelből ered, amelyet az elmúlt hat évben több mint 300 milliárd forintért fejlesztett büki üzemben állítanak elő.

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kutya- és macskaeledelek piacán két globális szereplő van, a Nestlé és a Mars, de a magyar piacon mégsem ezek vezetnek, hanem a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei. „A háziállat az utóbbi időben pótcselekvéssé is vált, és nagyon sok ember van, aki olyan szinten családtagnak tekinti a kutyusát vagy a cicáját, mintha a saját gyereke lenne” – mondta Noszek Péter, és hozzátette, még az inflációs időszak fogyasztáscsökkenése is csak minimális nyomot hagyott, mert szerinte az állateledel krízisálló termékkategóriának számít.

A Nestlé csoport portfóliójában azonban az állateledel csak a harmadik a kávé és a tej jellegű termékek mögött. A cégnél folyamatosan újra kell írni a terveket, elsősorban a kávé és a kakaó árának változása miatt, az elmúlt öt évben a kakaóárak megnégyszereződtek, a kávéárak pedig az elmúlt 12 hónapban a háromszorosára nőttek. Emiatt a termékek ára is emelkedik, de a kávé esetében a felmérések szerint még nem érték el azt a határt, amikor lemondanak róla a fogyasztók, de Noszek Péter elismerte,

a kávé és a csokoládé is bizonyos mértékig luxuscikké vált az utóbbi időben.

A felvetésre, hogy egy globális világcég követi vagy alakítja a fogyasztói trendeket, a Nestlé Hungária vezetője azt mondta, követik és alakítják is az igényeket, ezért folyamatosan vizsgálják, hogy a fogyasztók milyen irányba szeretnének elmenni, és példaként említette, hogy folyamatosan csökkentik a termékeik cukor-, só- és transzzsírtartalmát is, és növelik a rosttartalmat. Ugyanakkor ezt nem lehet hirtelen meglépni, mert akkor nem veszik meg az adott terméket, hanem megfelelő ütemben kell adagolni.

Arról is beszélt Noszek Péter, hogy földrészenként is teljesen eltérő az ízlés, egészen máshoz szoktak hozzá az emberek. Példaként a csokoládét hozta fel, amelyből egészen eltérő textúrájú termékek vannak, és az angolszász országokban olyan terjedt el, amely nehezebben olvad el a szájban, és amikor például Ausztráliában svájci vagy belga csokoládét próbáltak meg értékesíteni, akkor az komoly bukás lett, mert máshoz szoktak hozzá az ottani fogyasztók.

Van, ahol a Nestlé viszont életet ment, például a Fülöp-szigeteken, ahol százmillióan laknak, és ha nem lenne Nestlé, akkor valószínűleg nagyon sokan éhen halnának. Az országban nincsen szarvasmarha-tenyésztés, a tejet csak úgy lehet előállítani, ha tejporból felvizezik, és 30 millió nem tud minden nap enni, viszont ott van nekik legalább a tejpor. Sok olyan helye van a Földnek, ahol ezek az élelmiszer-készítmények életmentő fontosságúak – tette hozzá.

Noszek Péter szerint az elmúlt időszakban két fontos tényező került előtérbe, az egyik az ellátási láncok rövidítése, a másik pedig a fenntarthatóság. Az előbbire példaként említette, hogy a büki gyárukban az állateledel-gyártáshoz szükséges alapanyag 80 százalékát a környékbeli gazdáktól tudják beszerezni, és az osztrák határ közelsége miatt a szállításban is rövidíteni tudják az ellátási láncot. A Nestlé arra is odafigyel, erre külön programja is van, hogy itthon 13 ezer hektáron megújuló mezőgazdasági módszerekkel dolgoznak, igyekeznek a talaj kiszipolyozását csökkenteni.

„A Nestlé 1,7 milliárd svájci frankot költ egy évben kutatás-fejlesztésre. Egy egész hálózat dolgozik ezen” – mondta az új termékek megjelenésének esélyeiről az ügyvezető, és példaként említette, az Alzheimer-kór vagy más különleges betegségek esetében olyan termékeket előállítását, amelyek segítenek a legmodernebb orvostudományi felfedezésekben. Példaként említette a rákbetegeknek készülő tápszereket, amelyek kifejezetten segítik azt, hogy a szervezet minél hamarabb felépüljön.

Az is hangsúlyozta Noszek Péter, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás nagyon fontos, mert „nincsen rossz étel, csak túl sok valamiből”. Ezért is írják rá minden termékre, hogy mennyi a javasolt napi fogyasztási adagja.

„Nem érdemes úgy meghalni, hogy az ember nem evett svájci csokit. De abból azért nem szabad három kilót megenni naponta,

hanem jobb, ha két kockát eszik az ember, és ezt azért rá kell, hogy írjuk a termékre” – tette hozzá.

Az új fejlesztéseknél az is szabály, hogy csak akkor dobják piacra, ha a fogyasztók legalább 60 százalékának jobban tetszik, mint a versenytárs terméke, vagy a Nestlé korábbi terméke, de még a régen bevált termékek esetében is mindig szükség van valami innovációra. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket magát meg kell változtatni, de legalább a csomagolását. Egyrészt a fenntarthatóság miatt, hogy minél több olyan anyag legyen, ami újra feldolgozható, másrészt pedig a fogyasztók ízlése is változik. Példaként említette, hogy egyre többen vannak a flexitáriánusok, akik kevesebb és több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, és nekik külön termékcsoportot fejlesztettek ki növényi alapú termékekből.

„Magyarországon is minden tíz háztartásból kilencben van valamilyen Nestlé-termék. Nem az a lényeg, hogy minél többet fogyasszanak mennyiségben, hanem az, hogy ha nézzük a piaci versenyt, akkor a mi termékeinkből többet fogyasszanak, ami azért lehet, mert jobb az íze, jobban néz ki maga a termék, jobb a tápértéke, és megfelelő áron tudjuk ezeket adni” – mondta az ügyvezető igazgató. Jelezte, kevés a csomagolás, a terméknek is jól kell kinéznie, és persze fontos a reklám is. Noszek Péter példaként hozta fel, hogy néhány állateledel reklámja annyira vonzó, hogy

sokan bele is kóstolnának egy macskaeledelbe, és hozzátette, ő meg is tette, mert mind emberi fogyasztásra is alkalmas, csak nincs bennük fűszer, ezért nem igazán élvezhető.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy a magyarországi gyárakat is tovább kell fejleszteni, noha jelentősen bővültek az elmúlt években a kapacitások. Nemcsak a büki állateledelgyár nőtt, hanem a szerencsi csokoládégyár is, ahol most 40 ezer tonna a kapacitás, ami korábban 25 ezer tonnát tudott termelni. Ami azért is fontos, mert Magyarországon már nincsen több nagy csokoládégyár.