A parlament 136 igen, 36 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett jóváhagyta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását a kormány kezdeményezésére.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a törvényjavaslat tartalmazza a jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által kért módosításokat, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Jelezte, 15 törvény módosul.

Pontosították a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókra vonatkozó egyes szabályokat, meghatározták a munkakezdés, munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalmát. Változtak a sofőrök kiküldetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a módosítás tartalmazza az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásokkal (eets) kapcsolatos jogharmonizációs szabályokat is.

Bizonyos közúti közlekedési szabályszegést a helyszínen elismerő sofőrrel szemben helyszíni bírságot szabhatnak ki,

emellett a törvény megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra szánt eszközt az eljáró hatóság elkobozza.

A légi közlekedésről szóló törvény módosításával emelkedtek a felügyeleti díjak.

A törvény megteremtette az intermodális csomópontok üzemeltetésének kereteit. A hulladéktörvény módosításával pedig lehetővé vált, hogy a helyi és országos közutakon, valamint az országos és térségi vasútvonalakon végzett munkálatok során keletkező, visszamaradó építési és bontási anyagot más beruházásoknál fel lehessen használni.

Vendégmunkások foglalkoztatása

Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár fogalmától megkülönböztetve,

speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.

Az idén november 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon. A beutazás és a kilencven napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak.

A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek. A szabályok nem engedik meg a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem.

A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat. Emellett

miniszteri rendeletben határozhatják meg a Magyarországon évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható,

és azon, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.

Új hulladékgazdálkodás - jön a Mol

Az Országgyűlés 135 igen, 35 nem és 22 tartózkodó szavazattal elfogadta a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosítást, amelyet az Energiaügyi Minisztérium nyújtott be. A jogszabály számos törvényt módosít, köztük a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt és a hulladékról szóló törvényt, valamint változtat a hulladékgazdálkodással összefüggő szabályozáson is.

A jogszabálymódosításokra a törvény indoklása szerint azért van szükség, mert július 1-jétől a hulladékgazdálkodásban új koncessziós modellre állnak át. Az állam helyett a Mol veszi át a szolgáltatást.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a parlamenti vitában a változtatások közül kiemelte, hogy a jövőben a téves számlaszámra küldött befizetést nem visszautalják a feladónak, hanem továbbítják a jogosultnak.

Az önkormányzat rendeletben továbbra is biztosíthatja a díjkedvezményeket.

Az önkormányzatokat érinti az a rendelkezés is, amely a köztisztasági feladatellátás részbeni finanszírozásának biztosításáról szól.

Az államtitkár szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő legjelentősebb változás, hogy a hulladékgazdálkodóknak egy ütemezett megállapodás is elegendő lesz a törvényi előírások teljesítéséhez a hulladék tényleges átadása helyett. A további illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében - egy részletesen meghatározott körben - racionálisan egyszerűsítik a kis mennyiségű hulladék elszállítását.

"Összemennek" a postacsomagok

Az Országgyűlés 135 igen, 49 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosítását.

A jogszabály a felszámoló díjminimumot 500 ezer forintban állapította meg.

Húszról tíz kilogrammra csökkent a postacsomagok tömeghatára.

A módosítást a megváltozott fogyasztói szokásokkal indokolták, illetve azzal, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása a postacsomagok esetében tíz kilogrammig kötelező.

Megteremtették a lehetőségét annak, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó is közre tudjon működni egyes termékek beszállításában. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták, hogy a megváltozott gazdasági környezet kihatással van a dohányipari ellátási lánc minden szereplőjére.

A törvény értelmében

a Katolikus Karitász ingyenesen megkap két bakonybéli ingatlant szociális és karitatív tevékenységének elősegítése,

menekült és krízishelyzetbe került családok ideiglenes lakhatásául szolgáló krízislakások kialakítása céljából.

Agráriumot érintő törvények is változnak

Harminchárom jogszabályon változtat az agrárminiszter feladatkörét érintő törvénymódosítás, többön csak technikai jelleggel. A jogszabályt 139 igen szavazattal, 23 ellenvoks és 28 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház a kormány kezdeményezésére.

A természet védelméről szóló törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásokat és a Natura 2000-es területekről szóló nyilvántartások közötti eltérést orvosolja. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló jogszabály átírása egyesíti a közterület-felügyelet és a mezei őrszolgálat feladatellátását.

Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény változtatása nyilvántartási, ellenőrzési és járványügyi jellegű módosításokat eredményez, illetve változtatásokat tartalmaz a madárinfluenzához hasonló járványok megfékezése érdekében is.

Az erdőtörvény módosítása a hosszú távú erdősültség fenntartásához szükséges rendelkezést tartalmaz,

míg a hungarikumtörvény új szabályai a Hungarikum Bizottság összetételét érintik.

A hegyközségekről szóló törvény módosítása bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát. A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítása a szőlőültetvények művelési kötelezettségének elmulasztása esetére szankció alkalmazását rendeli el.

A horgászathoz szükséges okmányok elektronikus kiadásának

lehetősége is szerepel egyéb változások mellett a halgazdálkodási törvényt érintő változások sorában.

Jelentősen csökken a szabadalmak költsége

A magyar kutatások nemzetközi pályára állítását, a kiváló innovációs ötletek piacra segítését célozza az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítása, amelyet 135 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 23 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.

Jelentősen csökken a szabadalmak költsége a magyar feltalálók és vállalkozások számára, és a jövőben a szabadalmi tevékenység pedig kiválthatja a doktori képzés publikációs kötelezettségét.

Könnyebbé válik az induló vállalkozások finanszírozása, de a jogszabály lehetővé teszi tudományos és innovációs parkok fejlesztését is. Lehetőséget teremtenek külhoni magyar felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési támogatására is.

Létrejön a Kutatási Kiválósági Tanács a kiválósági kutatási támogatási pályázatok előkészítésére.

A jogszabály lehetővé teszi tőkévé konvertálható kölcsön felvételét a vállalkozások számára. Ez olyan kölcsön, ami idővel üzletrésszé konvertálható, jellemzően rövid lejáratú, tagi.

A köztársasági elnök által a megbízatása alatt létrehozott alapítvány közhasznú jogállásúnak minősül.

Lehetőség lesz arra, hogy a legtehetségesebb diákok az alapképzés lezárásakor egyszerre jelentkezzenek mester- és doktori fokozat megszerzését célzó képzésre.

A jövőben Magyar Kutatási Hálózatnak nevezik az eddigi Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. A jogszabály emellett több egyetemi alapítványnak juttat vagyont.

Levegőszennyezés, nehézfémek

A Ház nagy többséggel elfogadta az 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a levegőszennyezésről, valamint a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv és módosításainak kihirdetéséről szóló javaslatot.

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló genfi egyezmény alapján a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködve korlátozzák, fokozatosan csökkentik és megakadályozzák a légszennyezőanyag-kibocsátásaikat annak érdekében, hogy fellépjenek az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés ellen.

A törvényjavaslat célja az egyezményhez csatolt,

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése, kihirdetése volt.

Az egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv célja az ipari forrásokból, az égési folyamatokból és a hulladékégetésből származó kibocsátások csökkentése. A jegyzőkönyvet 2012-ben módosították, a parlament most döntött a módosítások kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről.