A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi összehasonlításban is különleges intézmény; nem elitklub, hanem közfeladatokat ellátó, valamennyi minősített magyarországi kutatót magába foglaló alkotmányos köztestület – fogalmazott az MTA 196. közgyűlésének megnyitóünnepségén akadémia elnöke.
Freund Tamás szerint a kormány és az intézmény között teljes az egyetértés abban, hogy nemzeti sorskérdés a hazai szellemi tudományos erőforrás megsokszorozása és a tudományos teljesítmény nemzeti érdekeknek megfelelő egyre növekvő hasznosulása.
A kormányok, különösen 2010 óta példátlan mértékű és horderejű átalakításokat végeztek a tudományos- és felsőoktatási intézményrendszerben, a kutatás és az innováció szabályozásában, a közfeladatok és a hozzájuk rendelt erőforrások újraelosztásában – tette hozzá az akadémia elnöke, jelezve: a korábbi időszakokhoz képest a KFI-finanszírozás (kutatás–fejlesztés–innováció - szerk .megj.) kedvezően alakult, mind a nemzetközi, EU-s, mind a hazai közfinanszírozási források megnőttek.
„Az ipari innovációs környezet is fejlődött, ugyanakkor valamennyien – akik a hazai tudományos kutatás és technológiafejlesztés sikerességében, és hazai hasznosulásában vagyunk érdekeltek – megállapíthatjuk, hogy
egy-egy kirívó siker mellett az összteljesítmény és a társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai hasznosulás elmarad a várakozásainktól”
– fogalmazott az MTA elnöke, aki talán még nagyobb bajnak tartja, hogy a nemzetközi szükségletektől és a kormányzati elvárásoktól is elmarad.
Freund Tamás felidézte az ELKH új elnökének, Gulyás Balázs akadémikusnak a Karmelita kolostorban elmondott bemutatkozó beszédét, amiben a neurobiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltáskor Magyarországot egy főre jutó tudományos és innovációs teljesítménye alapján jóval előbbre sorolták az országok közötti rangsorban, mint most.
„Nyilván nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen. A magyar szellemi potenciál artificiális, tehát közös erővel megváltoztatható okokból sorvad, apad el, esetleg hasznosul más ország javára.
A több évtizedes folyamatokból eredő lemaradást sem az oktatásban, sem az arra épülő tudományban nem lehet néhány év alatt ledolgozni.
De biztosan lehetséges szakmailag alátámasztott oktatással és tudománypolitikai intézkedésekkel a rendszert megfelelő fejlődési pályára állítani” – fogalmazott.
Freund Tamás közölte: Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, valamint Gulyás Balázzsal megkezdték a tárgyalásokat, hogy közösen kedvező fordulatot érjenek el ezen a területen. A „konzíliumba” be kell vonni az egyetemek és az ipari innovációs kutatóhelyek képviselőit is – tette hozzá az akadémikus, aki szerint a „diagnózisban egyetértenek, a kórokok közös azonosítása viszont még folyik”.
Mint mondta, sokat kell még dolgozniuk a terápia részletein, a kulcsszereplők közötti munkamegosztáson, az erőforrások elosztásán és azokon a megoldásokon, amik mielőbb meghozzák a hosszú távon fenntartható fordulatot. Az MTA elnöke megjegyezte, nem az segít, aki mindenre bólogat, hanem az, aki vitába száll. Freund Tamás beszélt arról is, hogy az akadémia nem kormányzati ciklusokban gondolkodik, hiszen a tudományos célok látványos eléréséhez hosszabb idő kell.
A hétfői program Didier Queloz Nobel-díjas csillagász előadásával és a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb elismeréseinek átadásával folytatódott. Kedden tisztújító ülés lesz: az akadémikusok gyűlésének tagjai zárt ülésen választják meg a tudós testület tisztségviselőit; az MTA elnöki posztjára a jelenlegi vezető, Freund Tamás az egyetlen jelölt. Főtitkárjelöltként Kollár László Péter Széchenyi-díjas magyar építészmérnök indul, míg helyettesének Erdei Anna Széchenyi- és Prima Primissima díjas magyar immunológus pályázik. Az MTA leendő elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és alelnökeit, valamint az elnökség három választott akadémikus tagját a közgyűlés három évre választja meg.