Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: PIxabay

Ki kit utasíthat? – Ezt jelentené a csatlakozás az Európai Ügyészséghez

Az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint az Európai Ügyészséghez történő csatlakozáshoz módosítani kell majd az alaptörvényt, mert eddig Magyarországon a vádhatóságot kizárólag a magyar ügyészség képviselte.

2017 óta működik az Európai Ügyészség.

A 27 uniós tagállam közül mindössze

  • Magyarország,
  • Dánia és
  • Írország

nem csatlakozott még a szervezethez. Tóth Norbert nemzetközi jogász elmondása szerint Dánia és Írország amiatt, mert a szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség mint átfogó szabályozási terület tekintetében úgynevezett opt-out joga van, nem kötelező részt venniük ezekben a kérdésekben, Magyarországnak pedig bár nincs opt-outja, de amiatt, mert megerősített együttműködésben lett létrehozva az Európai Ügyészség, megtehette, hogy ebben nem vesz részt.

„Viszont amennyiben most úgy döntünk, hogy részt akarunk venni, akkor ennek alkotmányossági akadálya van, de ez elmozdítható, ugyanis a magyar alaptörvénynek az E) cikke azt mondja, hogy az európai uniós együttműködésben felhatalmazáshoz lényegében a magyar Országgyűlés jóváhagyása kell, ráadásul az alaptörvény tartalmaz a magyar ügyészségre vonatkozóan is szabályokat, a magyar ügyészség a kizárólagos képviselője Magyarországon a vádnak, vádhatóság kizárólagosan ez az ügyészség” – mutatott rá az InfoRádió megkeresésére Tóth Norbert.

A csatlakozáshoz tehát a kizárólagossági szabályt kell módosítani kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint.

Ha az Európai Ügyészség munkájában Magyarország tehát részt vesz, ez azt fog technikailag jelenteni, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében a nyomozást és a vádhatósági feladatokat Magyarországon az Európai Ügyészség fogja ellátni.

Az ügyészek magyar ügyészek lesznek, de az Európai Ügyészséghez lesznek beosztva, a magyar nyelvet és a magyar szabályozást kell, hogy ismerjék.

Tóth Norbert azt is elmondta még, hogy 2021 óta a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség között munkamegállapodás van érvényben, tehát van kapcsolat a két szerv között most is.

Arról is beszélt, hogy az Európai Ügyészség magyar ügyészei nem utasíthatóak.

„Tehát az európai ügyészi munkakörben dolgozó, egyébként magyar ügyészeket a Legfőbb Ügyészség vagy a magyar ügyészi szervezet nem utasíthatja, csak az Európai Ügyészség. Ez lefordítva azt jelenti, hogy

amennyiben úgy látja az Európai Ügyészség, hogy az adott bűncselekményeknél magyar szervek nyomozati cselekménye szükséges, akkor a magyar rendőrséget vagy akár az ügyészi szervezetet utasíthatja ezek elvégzésére.

De inkább alapvetően egyébként a rendőrség és a NAV lehet érdekes, főleg a NAV, mert a pénzügyi bűncselekmények esetében a NAV végzi a nyomozati cselekmények nagy részét” – részletezte.

Az Európai Ügyészség azokat a feltételezett korrupciós bűncselekményeket fogja vizsgálni, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×