Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Egy 30 kilométer per órás sebességkorlátozást jelző közlekedési tábla.
Nyitókép: Unsplash

Autósok figyelem: ezek nagyon fontos változások!

Változnak a sebességhatárok az ország útjain.

Összesen 54 útszakaszon változtatott a Magyar Közút Zrt. (MK) az addig érvényes sebességkorlátozásokon 2025-ben, majd új közlekedési táblákat helyezett ki.

Többségében csökkentették a korábban megengedett maximális haladási tempót az érintett útszakaszokon, ahol a rutinból autózás helyett figyelni és a korábbiakhoz képest lassulni kell.

Néhány útszakaszon viszont gyorsabban lehet majd haladni a járművekkel, mint addig.

A vezess.hu szerint nincsenek kőbe vésve a sebességhatárok. Könnyen lehet, hogy ahol évek óta 90-nel vagy 50-nel autózunk, motorozunk és haladnak a buszok, kamionok, ott a jövő héttől már szabálytalan így haladni. Senki ne vezessen megszokásból, ugyanis a közlekedési törvény szerint több hatóságnak is feladata mások mellett a sebességhatárok állandó kontrollja is: ha szükséges, csökkentik, avagy megemelik.

Előírás szerint ötévenként minden autópálya és főút sorra kerül, de a kötelező felülvizsgálatok mellett a Magyar Közút, a Budapest Közút Zrt. (BK), az önkormányzatok, vagy éppen a rendőrség is bármikor változtathat az utak sebességhatárain.

Különféle okok állhatnak a módosítások mögött:

  • forgalmi adatok (például egy addig gyér forgalmú útszakasz mellé hipermarket épül, aminek következtében sokszorosára emelkedik ott a járműforgalom)
  • balesetszám (településeken belül és kívül egyaránt előfordulhat, hogy sebességhatár-csökkentéshez nyúlnak a hatóságok olyan helyeken, ahol sok a baleset)
  • útminőség (évek óta egyre gyakoribb példa, hogy kátyúsodás után nem felújítás következik, hanem leszedik az addigi 90-es, 80-as stb. táblákat, és 70-eseket, 60-asakat raknak ki helyettük,
  • mindezek mellett egyéb üzemeltetési tapasztalatok alapján is módosíthatnak az útkezelők vagy önkormányzatok a sebességkorlátozó táblákon.

A hazai szervezetek közül messze az MK nézi át a legtöbb utat, ezért a Vezess az ország autóútjait, fő-, és mellékútjait ellenőrző szervezettől közli az összes, 2025-ben megváltoztatott sebességhatár pontos helyét

A forgalomba helyezett személyautók egyre erősebbek és gyorsabbak (valamint javulnak az aktív és passzív biztonsági rendszereik), a Magyar Közút adatai szerint minimális mértékben követi ezt a trendet az infrastruktúra.

A rendőrség által hosszú évek óta hangoztatott tény, hogy minél magasabb sebességgel ütközik egy-egy jármű, annál nagyobb a benne utazók – és az elgázolt gyalogosok, kerékpárosok stb. – sérülésveszélye, mégis pár helyen sebességhatár-növelésre is látott lehetőséget az útkezelő.

Igaz, csak négy útszakaszon az egész országban:

  • Csongrád-Csanád, 47-es főút, 205-2015-ös kilométerszelvény (ksz.), 90 km/óráról 100 km/órára emelkedett, a hivatalos indok szerint “emelt sebességű útszakasz felülvizsgálatát követő szakasz kiterjesztés miatt”
  • Csongrád-Csanádban a 472-es főúton a 201-203 ksz-nél, ugyanúgy 90-ről 100-ra, ugyanaz az indok
  • Hajdú-Bihar vármegyében a 42-es főúton a 30-35-ös ksz-nél is változott, 60 km/óráról 90 km/órára emelték, oka: “megszűnt a korábbi útállapot miatti korlátozás”
  • Vas, M80, 186-187-es ksz., ahol a korábbi 60 km/órás táblákat 110-esekre cserélték, mert megszűnt a korábbi végcsomópont az autóút ausztriai folytatása miatt.

Sajnos a leggyakrabban közlekedésbiztonsági ok miatt csökkentik a sebességhatárt egy-egy útszakaszon, egészen konkrétan azért, mert annyira leromlott az állapota, annyi a kátyú, hogy veszélyes lehet a korábban engedett sebességhatárt elérve közlekedni.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×