A Magyar Orvosi Kamara működésének vagy a kormánnyal való viszonyának kérdése nincs a magyar egészségügyet érintő tíz legfontosabb kérdés között – vélekedett az InfoRádiónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász.

Bodrogi József szerint a többi között

a finanszírozás, az elöregedő társadalom és a humánerőforrás-hiány

jelentette problémák (orvos- és szakdolgozóhiány) kezelésének fontosabbnak kellene lenniük a most előtérbe került vitáknál.

"Két tényező van, ami a költségeket tolja felfelé:

1. a technológiai áremelkedés; új gyógyszerek, diagnosztikai eljárások, labortechnika, kórházi felszerelések
2. a lakosság idősödése.

Olyan finanszírozási technikát kellene kitalálni, ami a két célnak, illetve az emelkedő lakossági igényeknek megfelel" – mutatott rá Bodrogi József.

Szerinte nincs túlságosan jelen az egészségügyi közgondolkásban az a kérdés, hogy 15 éven belül rengeteg orvos mehet majd nyugdíjba magas ellátási összeggel, ők várhatóan nem maradnak majd tovább az egészségügy szolgálatában.

"Jelenleg több mint hétezer 65 év fölötti orvos dolgozik a magyar egészségügyben, a közszolgálatban, ennek leginkább az az oka, hogy korábban megalázó nyugdíjak keletkeztek a jövedelmük után, tehát pusztán a HR-kérdés is egy igen égető probléma" – fejtette ki.

A megoldáson márpedig gyorsan el kell kezdeni dolgozni, mert nagyon sok az az idő, amíg egy kiképzett fiatal orvost rendszerbe tudnak állítani; kulcs lenne tehát a képzési kvóta emelése.

Említett még egy harmadik nagy problémát is, amivel szembenéz a magyar egészségügy: a strukturális kérdések halmaza, vagyis hogy az egyes betegek kezelése az ellátás mely szintjén jelenjen meg (alapellátás, szakellátás).

"A világ egészségügyében van egy folyamat, hogy a nagyon drága fekvőbeteg-ellátás irányából az alap-, illetve a járóbeteg-ellátás irányába terelődik a betegforgalom. Erre Magyarországnak is ki kell találnia valamilyen megoldást. Feszíti ezt a helyzetet a HR- és a finanszírozási kérdés is, de ez 30 éves probléma" – világított rá Bodrogi József.

A negyedik: jelenleg kétmillió 65 év fölötti honfitársunk van, akik a biológia törvényei alapján a legnagyobb "fogyasztók" az egészségügyi szolgáltatásoknál.

"Friss számítások szerint az ellátás felét erre a populációra fordítjuk, miközben látszik, hogy 2030-ra a szerencsésen növekvő átlagéletkor következtében körülbelül 2,8 millió 65 év fölötti ember lesz. Hogyan tudjuk majd finanszírozni az ellátásukat, hogyan bírja el az ország az idősek gyógyítását? Van-e Magyarországon idősekre koncentráló szűrőprogram? Megvannak-e azok az intézmények, amelyek a speciális időskori problémákat kezelik?" – sorolta a kérdéseket.

Továbbá "rendkívül rossznak" nevezte a magyar lakosság abszolút és relatív egészségi állapotát, ennek összetevői:

• dohányzás
• alkohol
• túlsúly

A kamarai jogelvonás és a kötelező tagság megszüntetésére is kitért: a jelenleg 50 ezer tagot számláló kamarával kapcsolatban mostantól kérdés lesz, milyen érdekképviseletet tud majd ellátni, illetve nem tudni, hányan hagyják majd el a kamarát csak azért, mert már nem lesz kötelező tagnal lenni. Arra nem számít, hogy tömegével kerülnek sarlatánok a magyar egészségügyi rendszerbe, ennek ugyanis megvannak a garanciális akadályai.

Óriási vívmánynak nevezte ugyanakkor a MOK által elért bérfejlesztést (2010-hez képest az orvosbérek több mint megötszöröződtek), ellenértékeként a hálapénz kivezetését is el tudták érni.